Adriai viharok - a hét műholdképe

Az európai hőhullám idején nemcsak hazánkat áztatták a délutáni hőzivatarok, hasonló időjárás uralkodott a Balkánon és Észak-Olaszország térségében is. Képünkön az Adria déli részének balkáni partját mutatjuk be - azaz nagy részét csak mutatnánk, mert eltakarják a zivatarfelhők.

A felvétel bal alsó sarkában Olaszország egy kis darabja, a Gargano-félsziget csúcsa látható, a nagy kékség pedig az Adria. A balkáni partból északon (a képen fölül) a horvátországi Split környéke látható. Délebbre a szigetek sorjáznak: Brae, a hosszúkás Hvar és a gyönyörű Koreula. A partvidéket itt teljesen takarják a felhők, a frissen függetlenné vált Montenegróból szinte semmit sem láthatunk. Délen feltűnik a türkizkék színű Shkodrai-tó, amely már az albán határon helyezkedik el.

A felvétel nagyobb méretben

Az elmúlt hetekben már bemutatott viharos képek kapcsán is érdemes elmondani, hogy a zivatarfelhők lényegesen nagyobbnak látszanak az űrből, mint a tényleges csapadék- és villámlási zónájuk. A gyorsan felfelé emelkedő levegő ugyanis a széttartó áramlással egy úgynevezett üllőt hoz létre a felhők tetején. A műholdképeken ezt láthatjuk, és ez az üllő az, amely a kisebb zivatarfelhő-magot éppúgy eltakarja, mint a környék felszíni tájait. Azt, hogy az üllő és a fátyolfelhők (cirruszok) hasonló magasságban vannak, jól mutatja a felhősáv tenger felőli vége; a fodros formák inkább a fátyolfelhők jellemzői. Tipikus, a felhőtől kifelé halványodó, vagyis vékonyodó üllőket a kép jobb felső sarka közelében, Bosznia felett láthatunk.

Az AQUA műhold MODIS-rendszerének felvételét július 25-én rögzítettük az ELTE vevőállomásán.

Timár Gábor - Kern Anikó (ELTE)