Új adatok az indonéz családot kiirtó madárinfluenza-vírusról

2006.09.04. 15:49

Amint arról az egész világsajtó beszámolt, idén szinte egy teljes család esett áldozatul a madárinfluenza vírusnak Indonéziában. A vírus a családon belül emberről emberre terjedt, s ezalatt mutációkat halmozott fel. Az adatokhoz azonban igen nehéz hozzáférni.

A madárinfluenza vírusát a családtagok átadhatták egymásnak

Mint arról korábban mi is részletesen beszámoltunk, idén tavasszal egy Észak-Szumátrán élő nyolcfős indonéz család minden tagját megfertőzte a madárinfluenza vírus H5N1-es változata. A vírus által kiváltott betegséget közülük heten nem élték túl.

A családból elsőként egy harminchét éves nő vált a vírus áldozatává. Nála 2006. április 24-én mutatkoztak először a madárinfluenzára utaló tünetek, s május 4-ére belehalt a fertőzésbe. A kutatók szerint a vírus - ami később további hat családtag megbetegedését okozta - eredetileg baromfitól származott. Az asszony valószínűleg átadta azt rokonainak, köztük tízéves unokaöccsének. A kisfiú édesapjából izolált vírusminta vizsgálata alapján azt feltételezik, hogy azt fiától kaphatta el egy másodlagos fertőzés alkalmával.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is úgy nyilatkozott, hogy a vírus minden bizonnyal emberről emberre terjedt, vagyis bekövetkezhetett az, amitől mindenki a legjobban fél ezzel kapcsolatban (a szakértők az olyan típusú mutációk megjelenésétől tartanak a leginkább, amelyek segítségével a vírus képes lehet az emberről emberre történő terjedésre). De miért nem lett országos, sőt világjárvány a családi tragédiából?

Mutációk vizsgálata

A WHO munkatársai a fertőzés lefolyását követően hat családtag szervezetéből vettek mintát, s lehetséges mutációk után kutatva megvizsgálták a belőlük nyert H5N1-törzsek DNS-szekvenciáját. A világszervezet azonban nem adta ki a kapott adatokat, mivel azok jogilag Indonézia tulajdonát képezik. Kibocsátott ellenben egy nyilatkozatot, amelyben kijelenti: a vírus örökítőanyagában nem mutatható ki jelentős mutációk jelenléte, illetve nincs jele annak sem, hogy az keveredett volna akár emberi-, akár sertésinfluenza vírussal.

2006. júniusának végén egy zártkörű konferenciát tartottak Jakartában (Indonézia), a madárinfluenzával kapcsolatban felmerülő ember- és állategészségügyi kérdések megvitatására. A konferencián újabb részletek láttak napvilágot a fenti családi tragédia áldozatainak vizsgálati anyagából. Malik Pereis, a Hong Kong Egyetem virológusa elmondta: öt családtag esetében 1-4 olyan mutációt tártak fel, amelyeket a madárinfluenza vírus legtöbb törzsében nem lehet kimutatni. Az apától származó vírus-DNS-mintában pedig összesen huszonegy ilyen típusú elváltozást találtak a kutatók.

A részletes vizsgálatok során kiderült, hogy a mutációk zömének nincs hatása a vírus működésére. Általában az érintett fehérjét felépítő aminosavak cseréjét sem eredményezték, ahol viszont mégis volt csere, nem befolyásolta az adott fehérje működését (a fehérjék aminosavakból épülnek fel, amelyek sorrendje meghatározott). Fontos, hogy a vírus átadását - ezen keresztül annak fertőzőképességét - meghatározó fehérjékben (hemaglutinin, neuraminidáz) sem azonosítottak kimutatható változást a célsejtet felismerő régióban.

Ezek alapján elmondható: a létrejött mutációk kombinációja nem volt elegendő a családi köteléken túli, azaz szoros kapcsolatban nem lévő személyek közötti fertőzés kialakulására. Ezért nem állt fenn az országos járvány, vagyis a pandémia kialakulásának veszélye.
 
Az adatok hozzáférhetősége korlátozott

Napjainkban több olyan adatbázis is elérhető ingyenesen az interneten, ahol bárki megtalálhatja már leírt gének DNS-szekvenciáját. A madárinfluenzával kapcsolatban újonnan megjelenő adatokat azonban rendszerint eltitkolják, ami a kutatók véleménye szerint jelentősen megnehezíti a vírus megismerésének folyamatát. Az indonéz család adataiból például semmi nem került fel az említett adatbázisokba. Az adatok a WHO munkatársainak birtokában vannak, akik hivatalosan még nem kérték fel Indonéziát azok közzétételére.

Elodie Ghedin, a Pittsburgh Orvosi Egyetem (Pennsylvania) genetikusa annak kiderítésén dolgozik, hogy a teljes örökítőanyag-készlet bizonyos pontján bekövetkező mutációk hogyan képesek a DNS egyéb területein megjelenő mutációk kialakítására hajlamosítani. Egy 2004-ben kezdődött kutatómunka részeseként emberi- és madárinfluenza törzsek ezreit vizsgálja, de folyamatosan falakba ütközik a H5N1-gyel kapcsolatos hozzáférési nehézségek miatt. Több kutatónak is hasonló problémákkal kell szembesülnie, ha munkája kapcsolatban áll a madárinfluenzával.

Forrás: Nature

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK