Gigantikus szerelés az űrben

2006.09.14. 18:13

Még átlagos földi körülmények között is igen bonyolult egy olyan szerkezetet a helyére illeszteni, amelynek szerelését jelenleg végzi az Atlantis űrrepülőgép legénysége odafent az űrben. Az asztronauták eddig hibátlanul hajtották végre feladataikat az emberes űrrepülés történetének egyik legbonyolultabb küldetése keretében. Képes beszámolónk.

A többször elhalasztott start után múlt szombaton indult az Atlantis űrrepülőgép a világűrbe, az STS-115 sorszámú küldetés keretében. Az elvégzendő feladat nem csak összetett, de viszonylag sürgős is volt: az űrrepülőgépek "nyugdíjazása" előtt be kell fejezni a Nemzetközi Űrállomást, ami igen feszített menetrendet diktál a NASA-nak. A jelenlegi küldetés fő feladata egy szerkezeti elem rögzítése, és az új napelemtábla felszerelésének megkezdése.

Az első két űrhajón kívüli munkán ("űrsétán"), illetve az azokat megelőző, robotkarral végrehajtott műveletek során sikerült a megfelelő helyre csatlakoztatni a P3/P4-es jelű tartószerkezetet, amely az új napelemtáblát rögzíti majd. Az űrséták különlegesek volt olyan szempontból, hogy a műveletek közben technikai okokból le kellett kapcsolni az űrállomás közel felének energiaellátását.

Az asztronauták a szerelés elvégzésére még 2003-ban kaptak kiképzést, de a Columbia katasztrófája miatt egészen a tegnapi napig húzódott ennek elvégzése. A műveletek közben természetesen kisebb-nagyobb nehézségek is akadtak: egyik alkalommal egy rögzítőelemhez tartozó retesz és alátét is lepattant "valahova". A kérdés persze, hogy hova kerültek: ha a tartórudak üreges belső részeibe, akkor komoly problémát is okozhattak volna. Mint kiderült azonban, nem ott rejtőznek, de pontosan nem tudni, hova lettek. Feltehetőleg elrepültek az űrbe, amikor a rögzítőelem lepattant.

Forrás: NASA

Szép kilátás a Földre, a második űrséta alkalmával. A találós kérdés: hol az asztronauta? Nos, Daniel C. Burbank a kép közepétől kicsit lefelé látható. A kép nagyméretű válátozatának letöltése (NASA)

A szerkezeti elem rögzítése után megkezdődött a napelemtáblák kinyitása. Az egyik nyitószerkezet tökéletesen látta el a feladatát, majd azt befejezve derült ki, hogy a másik, DLA-2 jelű motor  hibás működése miatt a napelemtábla rossz szögben áll. Egyes jelek szerint a számítógépes vezérlés okozta a problémát egy téves utasítással. Később a műveletet megismételték, de mivel akkor sem volt megfelelő az eredmény, átmenetileg felfüggesztették a nyitást. Több órával később egy újabb próbálkozás alkalmával viszont már minden simán zajlott. Az eredeti tervek alapján a napelemtábla szerdára érte volna el a teljesen kinyitott állapotot, az új tervek alapján erre csütörtök este kerülhet sor.

A közel 1 tonnás új napelemtábla két 4,5 méter széles és 35 méter hosszú szárnyból áll. Teljesen kinyitva, a korábbi szerkezetekkel együtt az ISS közel akkora lesz, mint egy futballpálya. Az űrállomás keringése során egy mechanikai szerkezet folyamatosan a Nap felé tartja a táblákat, hogy maximális energiát termeljenek - természetesen minderre csak a Föld nappali oldala felett haladva kerül sor. Most az első lépésben csak a rendszer egyik szárnyát nyitották ki, elkerülendő azt a berezgést, ami 2000-ben, az első napelemtábla teljes kinyitásakor jelentkezett. Az új napelemtáblákkal még további szerelések történnek majd 2007 februárjában és 2008 júniusában.

Újre mehet az éjjeli start

A szerelési munka közben folytatódott a start során, illetve azt követően a gépről készült fotók elemzése. A vizsgálat során az egyik burkolatdarab meg is tréfálta a szakembereket. A kérdéses darabot először egy kilógó réskitöltő elemnek tartották, de a földi felvételek és az elemzések arra utaltak, hogy a kérdéses helyen nem is lehet ilyen szerkezet. Hamarosan kiderült, hogy a furcsa dolog az Atlantis felkészítésekor használt átmeneti külső védőburkolatnak egy darabja, amelyet elméletileg eltávolítottak az egész űrrepülőgépről - de ez a kis töredék valahogy mégis a helyén maradt.

Mivel ez darab alig áll ki az Atlantis felületéből, emellett alacsony olvadáspontú műanyagból van, nem okozhat problémát, még a visszatérés legelején el fog izzani. A másik kilógó réskitöltő elem valóban az volt, aminek látszott, de az sem jelent komoly veszélyt. Egyetlen rövid vizsgálat lesz még, amikor az Atlantis leválik az ISS-ről - ekkor azt ellenőrzik, hogy az elmúlt napokban esetleg becsapódó űrszemét-darabok okoztak-e valamilyen sérülést a gépen.

Az űrrepülőgép sikeres szereplése és a felületi sérülések hiánya nyomán a következő, decemberi repülést már éjszaka is végrehajthatják - nem kell nappali fény a start közben leváló darabok nyomon követésére, mivel az új konstrukcióban nem jelentenek komoly veszélyt. Az űrrepülőgép további fontos feladatai között szerepelhet egy látogatás a Hubble-űrteleszkópnál. A művelet egyik potenciális veszélye, hogy ha fent, a keringési pályán kiderül, hogy az űrrepülőgép a start során annyira megsérült, hogy nem biztonságos a visszatérés, ezúttal nem lehet az ISS-re "menekülni", mivel annak pályája az űrteleszkóptól nem érhető el.

Kereszturi Ákos

KAPCSOLÓDÓ CIKK