Megszületett az első magyar klónozott egér

Hazánkban elsőként állított elő testi sejtből klónozott állatot Dinnyés András és kutatócsoportja Gödöllőn. A Klonilla névre keresztelt egér megszületése mérföldkő a magyar biotechnológiai kutatások szempontjából.

Bár az állati klónozás jelenleg még számos problémával küzd, egy nagyon ígéretes és rohamosan fejlődő technikáról van szó, amelyben óriási gyógyászati lehetőségek rejlenek. A hazai klónozási kísérletek egyik fellegvára a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont Állatbiológiai Intézete, ahol Dr. Dinnyés András irányítja a Mikromanipulációs és Genetikai Újraprogramozási Csoportot. A kutató korábban a Dollyt előállító skóciai Roslin Intézetben vezette a klónozási részleget.

A kutatócsoport munkájának eredményeként az elmúlt hetekben megszületettek az első magyar klónozott egerek. A mérföldkőnek számító, három év alatt 20 fő kitartó munkájával elért eredményt ma tudtuk meg Dinnyés András professzortól. Az első, október 26-án világra jött állatot sajnos megette a "mostohaanyja", a második, november 6-án megszületett egér azonban most is jó egészségnek örvend.

A Klonilla névre keresztelt állat a klónozásnál általánosan használt ún. nukleáris transzfer technológiával készült. Ennek során egy petesejtet megfosztanak a saját sejtmagjától, ezáltal a sejtből eltávolítják a genetikai állományt (kivéve a mitokondrium nevű sejtalkotók génjeit). Ezután a kiüresített petesejtet egy általában másik élőlényből származó testi sejttel - például egy bőrsejttel, hámsejttel -, vagy csak annak sejtmagjával egyesítik. Az egészben ez a trükk, ugyanis a testi sejt magjában már eleve egy teljes genetikai állomány van, amelynek fele anyai, fele apai eredetű. Az egyesülés során így olyan állapotok jönnek létre, mintha a petesejt saját genetikai állományához csatlakozott volna egy hímivarsejt genetikai állománya. A kiüresített petesejt ezt valamilyen módon érzékeli, és - ma még nem teljesen tisztázott módon - "lenullázza" a testi sejt genetikai óráját. Ez azt jelenti, hogy a sejt génjei "elfelejtik" korábbi feladatukat, és elölről indulhat egy teljes organizmus, egy új embrió fejlődése. Klonilla egyébként egy úgynevezett kumuluszsejtből készült, amely a fejlődő petesejtek környékén található, és azok táplálásában vesz részt.

Klonilla (fekete egér) az első Magyarországon testi sejtből klónozott egér (Forrás: Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, Gödöllő)

Az állatok genetikai módosításának egyik legfontosabb célja olyan kísérleti példányok létrehozása, amelyeken egyes emberi betegségek vizsgálhatók. Az egerekben például számos emberi betegséget lehet modellezni, megvizsgálni ezek lefolyását, illetve kipróbálni különféle kezelési eljárásokat, új gyógyszereket. A klónozás egyik legfontosabb célja ezeknek a genetikailag módosított állatok folyamatos létrehozása. Az ilyen különleges állatokat ugyanis hosszú és nehéz kísérletezés során hozzák létre, és sokkal célszerűbb klónozással szaporítani őket, mint elölről kezdeni a kísérletezést.

A gödöllői intézetben 2008-ig klónozott nyulat is szeretnének létrehozni. Itt az állatok klónozásának másik fontos célját szeretnék megvalósítani: a cél az, hogy minél hatékonyabban állítsanak elő olyan egyedeket, amelyek tejükben nagy mennyiségben termelnek emberek gyógyítására alkalmas anyagokat.

Dinnyés András hangsúlyozta, hogy az ember reprodukciós klónozása felelőtlenség lenne. Mivel a klónozással kapcsolatban még számos elméleti és technikai probléma vár megoldásra, a kutatók és a laikusok többsége egyetért abban, hogy a teljes ember klónozása jelenleg megengedhetetlen: az ember nem az a faj, amellyel az állatok klónozásánál felmerült problémák megoldását ki kellene kísérletezni. Ezek közül a legfontosabbak az embriók létrehozásának kis hatékonysága, a béranyába való beültetést követően pedig a korai vetélések gyakorisága, a vemhesség és a szülés során fellépő különféle problémák, illetve az utód születési és fejlődési rendellenességei. Nagyobb lehet a rák kockázata is, mivel a klónok létrehozásához felhasznált DNS-állomány az előző szervezet addigi élete során már ki volt téve káros külső és belső hatásoknak, így már eleve számos hibát tartalmazhat.

A kutatások az állami támogatás (FVM) mellett OTKA és NKTH pályázati támogatással zajlottak, illetve az EU és a Wellcome Trust nevű nonprofit brit magánalapítvány finanszírozta a csoport munkáját.