Tervezik a legnagyobb rádióteleszkóp- rendszert

2006.12.11. 8:31

Közel 3000 kilométer átmérőjű rádióteleszkóp-rendszert tervez közösen az ASTRON és az IBM. Az eredmények segítségével talán mélyebben pillanthatunk be az Univerzum fejlődésébe.

Napjaink egyik vezető csillagászati kutatóhálózata, az ASTRON és az IBM közösen tervezik az eddigi legnagyobb rádióteleszkóp elkészítését. A két szervezet együttműködése nem újkeletű: korábban a Blue Gene R névre keresztelt szuperszámítógép elkészítésében is együtt dolgoztak már. Utóbbi az alacsony frekvenciájú rádióhullámokat vizsgáló, és a működését már megkezdett LOFAR rádióteleszkóp-rendszer adatait dolgozza fel, napjaink átlagos számítógépeinél lényegesebben gyorsabb ütemben. A hálózatban viszonylag egyszerű és olcsó rádiótávcsövek vesznek részt, és a beérkező hatalmas adatmennyiség feldolgozásához kell szükséges nagy számítástechnikai kapacitás.

Az IBM a még nagyobbnak tervezett új teleszkóprendszer hardveroldalának megvalósításából veszi ki a részét. Ők tervezik és készítik ugyanis az új hálózat antennái által vett jeleket feldolgozó mikrochipeket. A szilícium-germánium alapú, úgynevezett SiGe8HP technológiával készülő processzorok több mint 200 GHz-es frekvencián működnek majd. Igen jó a jel/zaj arányuk, kevés energiát igényelnek, és emellett költségkímélő eljárással készülnek. A prototípus létrehozását 2007-re tervezi az IBM.

A tervezett rádióteleszkóp-hálózat teljes átmérője 3000 kilométer lesz, és mintegy egymillió különálló antennából áll majd. Ezek együttes felülete az egy négyzetkilométert közelíti. Tekintélyt parancsoló méretére utal az SKA rövidítés is, amely a Square Kilometer Array, azaz a négyzetkilométeres hálózat szavak kezdőbetűiből áll össze.

Forrás: ASTRON

A Hollandia területén lévő LOFAR rádióteleszkóp-rendszer vázlatos szerkezete teljes kiépítettségében, amely az új hálózat változatának tekinthető (ASTRON)

A rendszer felállításának egyik lehetséges kezdeti helyszíne Hollandia, közel a már ott található és hasonlóan sok elemből álló LOFAR-rendszerhez. A tervek szerint az SKA  innen egészen a Párizstól délre lévő Nancy távolságáig nyúlik. Ausztrália és Dél-Afrika is szóba került, mint lehetséges helyszín. A hálózat iránt egyébként az internet terjedését támogató befektetők is érdeklődnek, a sok távcsövet összekötő vezetékek ugyanis az internet mindennapi használatába is bevonhatók.

A tervezett rendszer fő vizsgálati célpontjai a fiatal galaxisok és általában a korai Világegyetem egyéb objektumai lesznek. A rendszer által készített megfigyelések segítségével a láthatatlan tömeg jellemzőire is következtethetünk majd. Az eredmények segítségével talán mélyebben pillanthatunk be az Univerzum fejlődésébe.

Kereszturi Ákos

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK