Az év végén állt Föld körüli pályára a COROT európai űrteleszkóp, amelytől a Naprendszeren túli, Föld-típusú bolygók felfedezését várják a szakemberek. A megfigyelések aktív időszaka 2007 januárjában kezdődik.

2006. december 15-én, magyar idő szerint 15:23-kor startolt a COROT nevű szonda Bajkonurból. Az elnevezés a COnvection ROtation and planetary Transits, azaz a konvekció, tengelyforgás és bolygóátvonulás szavak kezdőbetűiből áll össze. Az elnevezés jól mutatja a COROT két fő működési területét: a csillagok viselkedésének tanulmányozását, illetve a csillagok előtt áthaladó exobolygók felfedezését, vizsgálatát.

A 600 kg-os, 4 méteres műhold műszerei az űreszköz szerkezetének alapját képező Proteus platformon kaptak helyet. Ez a francia Proterus miniműhold-sorozat számára legyártott rendszer, amelyre különféle célú műszercsomagok rögzíthetők és üzemeltethetők Föld körüli pályán. A COROT elsősorban francia űreszköz, de több európai közreműködő partner, köztük az ESA, továbbá Brazília is részt vesz a hivatalosan 2,5 év tartamra tervezett programban.

Az űreszközt egy Szojuz hordozórakéta állította 896 km magas poláris pályára. Az itt végzett keringések során változik a Napnak az űrteleszkópról megfigyelhető látszólagos helyzete az égi háttér előtt. Csillagunk zavaró fényének kiküszöbölésére ezért évente kétszer kisebb pályakorrekciót végeznek (így hat-hat hónapon keresztül üzemel azonos konfigurációban az űreszköz).

Féléves megfigyelési ciklusai nagyobbik részében a csillagokhoz közeli, 50 napnál rövidebb keringési idejű exobolygókat keres az ún. tranzit-módszerrel. Ennek során felőlünk nézve az adott csillag előtt áthaladó exobolygó okoz a csillag fényességében csökkenést. A három színtartományban felvett fénygörbék összehasonlításával ki lehet szűrni a csillagok aktivitásától, azaz nem az exobolygó-átvonulások miatt előállt halványodást. Az érzékeny műszer a tervek alapján nem csak nagyméretű, a csillagukhoz közeli ún. forró Jupitereket, hanem sok Föld-típusú égitestet is találhat majd.

A COROT elsődleges célpontja az exobolygók vizsgálata szempontjából 12 ezer +12,0 és +15,5 magnitúdó közötti fényességű, F és M színképtípusú, a Naphoz hasonló, illetve nála kisebb tömegű csillag lesz. Ezek körül jó eséllyel keringhetnek exobolygók, amelyek ideálisan vizsgálhatók a COROT műszereivel. A bővített célpontlista 120 ezer csillagot tartalmaz. A főműszer egy 25 cm átmérőjű teleszkóp, amely 4 CCD-detektorral végezi az észlelést.

Forrás: CNES, ESA
CNES, ESA

A program másik fő területe az exobolygók mellett az asztroszeizmológia. Utóbbi a csillagok rezgései segítésével ad információt a belsejükben uralkodó viszonyokról, akárcsak pl. a földrengéshullámok bolygónk belsejéről. Ennek keretében 50 fősorozati, ezen belül kiemelten 10 darab, +6 és +9 magnitúdó közötti fényességű, főleg A, F, és G színképosztályú, tehát a Naphoz hasonló, illetve forróbb égitestet tanulmányoz majd részletesen. Erről látható balra egy erősen eltúlzott modell, amely egy nem-radiálisan pulzáló csillag felszíni viselkedését mutatja.

A szonda érzékeny kamerájával 10 foknál jobban nem tekinthet közelebb a Föld pereméhez a célpontok vizsgálatakor - itt már túl fényes lenne az égi háttér a bolygónk felsőlégkörén szóródó napfény miatt. Az exobolygók okozta fedések megfigyelésekor a csillag fényességének változásában 1/300-ad nagyságú eltéréseket is biztosan ki tud mutatni. Ezzel a Földnél két-háromszor nagyobb planétákat vehet észre - szemben a korábbi programokkal, amelyek a Jupiterhez hasonló exobolygókat tudták csak kimutatni. A tervek alapján tehát a COROT lesz az első berendezés, amely több Föld-típusú égitestet is fel fog felfedezni. A megfigyelések aktív időszaka 2007 januárjában kezdődik.

Kereszturi Ákos