Mesterséges gömbvillám

2007.01.18. 8:32

Brazil kutatók gömbvillámra hasonlító jelenséget hoztak létre laboratóriumban, ezzel kísérletileg igazoltak egy korábbi merész elméletet.

A tapasztalatok szerint az átlagosan 30 cm átmérőjű, mintegy 10 másodpercig látható gömbvillám zivataros időben jelenik meg, fényereje egy 100 wattos villanykörtéhez hasonló. Behatol a zárt helyiségekbe is, szabadon lebeg a levegőben, majd felrobban vagy elhalványulva eltűnik szem elől. A gömbvillámok keletkezésének, természetének feltárásánál eddig csak az ijedt szemtanúk megfigyeléseire lehetett hagyatkozni.

John Abrahamson és James Dinnis új-zélandi kutatók a Nature-ben még 2000-ben megjelent modellje a gömbvillám kiindulópontjának a szokásos villámcsapást tartja. A szilíciumot (homokot) és szerves anyagokat tartalmazó talajban a villámcsapás hatására megolvadó, majd elpárolgó anyagokból szilícium, szilícium-oxid és szilícium-karbid nanorészecskék jönnek létre, a gömböcskék átmérője kisebb a milliméter tízezredrészénél. A parányi gömböcskék fonallá, a fonalak pedig nagy, laza, bolyhos, vattaszerű, a vattacukorra emlékeztető gömbbé állnak össze. A levegőben a nanorészecskék lassan oxidálódnak, ekkor a kialakulásukkor magukba zárt kémiai energiát hő és fény formájában kisugározzák. Nem világítanak azonnal, csak életük második szakaszában fénylenek, ezért látszik úgy, mintha a semmiből tűnnének elő. Zárt helyiségbe azokon a réseken jutnak be, ahol a léghuzat. A légmozgással sodródó puha gömb a repedésen való áthaladáshoz összelapul, teljesen összenyomódik, majd az akadályon áthatolva újra gömbalakot vesz fel.

Egy elméleti modell helyességét csak megfigyelések, ellenőrzött kísérletek igazolhatják. Ilyenekről számoltak most be a New Scientist online kiadásában a brazil Pernambuco Egyetem munkatársai, Antonio Pavo és Cerson Paiva. Vékony, mindössze 0,2 milliméter vastagságú szilíciumszeleteket helyeztek két elektróda között létrehozott elektromos kisülés, mesterséges villám útjába. Ekkor világító "labdák" jelentek, színük alapján legalább 1700 Celsius-fokra becsülték hőmérsékletüket. A laboratóriumi gömbök kisebbek voltak a természetben megfigyelt gömbvillámoknál, méretük a pingponglabdákéhoz hasonlított. Kék-fehér és narancs-fehér színű gömböket figyeltek meg, melyek körülbelül 8 másodperc után tűntek el a megfigyelők szeme elől.

A kísérletek tehát igazolni látszanak az elmélet alapfeltevéseit, valamennyi részlet ellenőrzésére azonban még nem volt mód. A kísérleteket nyilván más laboratórumokban is elvégzik, és közelebb kerülünk a gömbvillámokat övező misztikum felszámolásához, a reális leírás megszületéséhez.

Jéki László

KAPCSOLÓDÓ CIKK