Hol vagyunk mi a teremtéstől? - Vendégünk volt Dr. Sarkadi Balázs kutatóorvos

2007.01.30. 9:05

A közeljövő gyógyászatának egyik legnagyobb ígéretét az őssejtek jelentik. Az egyik végső cél az, hogy az őssejtekből "rendelésre" lehessen előállítani olyan sejteket, szöveteket vagy akár szerveket, amelyekre egy adott betegnek éppen szüksége van. Vendégünk volt Dr. Sarkadi Balázs akadémikus, aki az őssejtekkel kapcsolatos kutatásokról, klinikai próbákról, illetve az utóbbi időben sajnos megjelent visszaélésekről is beszélt.

Mindenkit üdvözlök, Sarkadi Balázs vagyok.

Mégis mire való ez az őssejt? És honnan lehet szerezni ilyet?
Az őssejt olyan saját sejtünk, amelyik még valamennyi szövetünk, sejtünk "előállítására" képes. Kétféle őssejtet különböztethetünk meg. Az egyik az embriókból származó embrionális őssejt, a másik a testi, akár felnőttekben is megtalálható szöveti őssejt.

Az embriókból vagy a felnőtt szervezetből származó őssejtek lesznek jobban használhatók a gyógyításban?
Mindkettő mást tudhat - az embrionális őssejtek talán sokkal többféle szövetet is képezhetnek, de éppen ezért veszélyesebbek is: daganatot is képezhetnek. A szöveti őssejtek, pl. a köldökzsinórvér őssejtek talán kevesebbet tudnak, azaz csak bizonyos szöveteket képezhetnek, de sosem okoznak daganatot. Persze sok egyéb szempont is lehet.

Igaz, hogy az őssejt önmagától tudja, hogy hol és mit kell gyógyítania?
Nagyjából igaz. Ha egy őssejt károsodott szövetbe jut, az ottani "üzenetek", jelmolekulák hatására az adott szövet sejtjeit kezdi el termelni. Most kezdjük ezeket a jeleket jobban megismerni.

Gyógyítók és sarlatánok

Milyen területeken alkalmaznak embereknél jelenleg őssejteket? Mikor lesz ez általános?
A csontvelőátültetésben már alkalmazzák a szöveti őssejteket (csontvelői vagy köldökzsinórvér őssejteket), egyéb súlyos betegségekben, például szívinfarktusban, agyi károsodásokban klinikai kísérleti alkalmazások indultak el.

Igaz, hogy Kínában már mindent gyógyítanak ezzel a módszerrel?
Ott sokkal több betegségben, néha gátlástalanul próbálkoznak új, esetleg veszélyes beavatkozásokkal is. Fontos lenne egységes szabályok betartása, vagy legalább az eredmények közreadása onnan is.

Egy orosz klinikán már alkalmaznak őssejtkezelésen alapuló terápiát mozgássérültek gyógyítása céljából. Mi az ön véleménye erről a terápiáról?
Sajnos általában elég lehangoló a véleményem (a konkrét ügyben nem szeretnék nyilatkozni). Mivel az ilyen klinikáknak igazi szakmai közleményei nem ismertek, pontos véleményt mondani nem tudok. De az etikai gond kettős: ha valóban tudnak valamilyen csodát, akkor miért nem teszik elérhetővé a szakma, és így a betegek széles köre számára? Ha nem tudnak ilyet, akkor közönséges sarlatánok, akik a betegek pénzét elvéve végeznek emberkísérleteket.

Úgy hallottam, hogy a Honvéd Kórházban hamarosan elkezdik a gerincvelősérülteknél az őssejtbeültetési próbákat. Igaz ez?
Pontosan nem ismerem a jelenlegi állást, de valószínűleg előbb-utóbb itthon is elindulnak az ilyen irányú klinikai vizsgálatok. Nagyon fontos lenne ehhez a megfelelő sejtterápiás készítmény, azaz "őssejt-előállítás" hátterét megteremteni. Éppen ezen dolgozunk az Országos Gyógyintézeti Központban is.


A hazai helyzetről

Az őssejtkutatás milyen színvonalat érte el Magyarországon az utóbbi időkben?
Ezt nehéz pontosan megmondani. A kutatás terén magas a színvonal, az alkalmazás, azaz a gyógyítás területén elég sok a lemaradás.

Magyarországon van állami vagy másmilyen finanszírozás az őssejtkutatásra? És elég is ez?
Van egy kevés állami direkt támogatás, pályázati támogatási lehetőségek, fejlesztési támogatások időnként elérhetők. Ez persze viszonylag nagyon kevés, főleg ha összehasonlítjuk a világszerte erre költött milliárd dollárokkal.

Fotó: Pályi ZsófiaTervezik őssejtterápiás központ létrehozását Magyarországon?
Feltétlenül szükséges lenne. A leghatékonyabb, ha az alapkutatástól az orvosi felhasználásig egységes rendszerben, jól felszerelt központban történik ez a munka. Most kialakulni látszik egy ilyen lehetőség az OGYK budai telephelyén, ahol a kutatás, a készítmény-előállítás és a diagnosztikai vizsgálatok már egy helyen folyhatnak - jelenleg indul egy biotechnológiai inkubátorház megépítése, és már aktív kutató- és diagnosztikai munka folyik. Úgy tűnik, hogy mind magán, mind állami támogatás is megszerezhető erre a projektre. Csak ha még sokat vacakolunk, végképp lemaradunk.

Az egyes kutatóintézetek megosztják az általuk elért eredményeket az őssejtkutatásban?
Természetesen, a kutatóintézetek igen. A cégek már kevésbé - a fejlesztésbe fektetett összegeket kamatostul vissza is akarjak kapni. Olyan ez, mint a gyógyszerkutatás és -gyártás. Nem is ez a baj, ha az eredmények megfelelően ellenőrizhetők, és végül a módszerek is közkinccsé válnak.


Őssejtek a köldökzsinórvérből

Úgy tudom az őssejtek levétele babáknál tilos, akkor miből kutatnak?
Egyrészt egyáltalán nem tilos, megfelelő etikai engedéllyel és szülői adományozással az egyébként a szemétbe jutó köldökzsinórvér őssejtekkel természetesen szabad kutatni. Ugyancsak szabad a már létező embrionális őssejtekkel kutatómunkát folytatni (megint csak etikai engedély és megfelelő háttér birtokában).

Mi köze van a génterápiának a köldökvérlevételhez?
A génterápia ma legeredményesebb módja a szöveti őssejtek kijavítása, módosítása, és a kijavított őssejtek visszajuttatása. Néhány súlyos betegségben ez már eredményes, és pl. a köldökvér őssejtek erre a célra jól használhatók.

Meddig lehet fagyasztva tárolni az őssejteket?
Húsz-harminc évig biztosan, de valószínűleg sokkal tovább is. Egyelőre csak ennyiről van tapasztalat.

Miért ilyen drága köldökzsinórvér-őssejteket elrakatni?
Nem is olyan drága, ha figyelembe vesszük a levétel, steril elválasztás, folyékony nitrogénes fagyasztás költségeit. Ez a költség, néhány százezer forint elhanyagolható pl. egy csontvelőátültetés teljes, körülbelül 30 millió forintos költségéhez képest.

Akinek nincs lefagyasztva köldökzsinórvér-őssejtje, azoknál is ugyanolyan sikeres lehet egy őssejtkezelés?
Igen, éppen erre szolgálnak a közösségi őssejtbankok, amelyek már szerte a világon működnek. Magyarországon is feltétlenül szükség lenne ilyen közösségi bankra, ehhez próbálunk most éppen pénzt, paripát szerezni. A szemét helyett a bankba letett köldökzsinórvér őssejtek kiváló bankként működhetnek - erre már nagyon sok példa van.


Mi a bajuk a radikális amerikai keresztényeknek az őssejtkutatással?
Minden vallásos emberben felmerül, hogy szabad-e a korai embriókkal kísérletet végezni. Mivel a katolikus álláspont szerint az élet a fogantatással kezdődik, így a korai embrió is ember, akivel nem végezhető kutatás. Egyébként a szöveti őssejtekkel kapcsolatban nincs ilyen etikai gond.

Fotó: Pályi ZsófiaMióta foglalkozik ezzel a területtel?
Én csak egy rendes molekuláris sejtbiológus vagyok, akit érdekelnek az őssejtek. Most is elsősorban a sejtmembránjukkal foglalkozom, amelyik éppen az üzeneteket közvetíti. Egyébként az OGYK kutatóintézete lassan évtizedek óta élenjáró ezen a területen.

Ha valaki azzal szeretne foglalkozni mint ön, ahhoz mi kell jobban, a kémia vagy biológia?
Sajnos mindkettő. Persze bármelyik oldalról el lehet indulni, de végül is elég sokat kell hozzá tanulni, folyamatosan (azaz mi is napról napra újra tanuljuk, hogy egy őssejt hogyan működik.

Mi a véleménye, a tudomány fel van e jogosítva arra, hogy a Teremtéssel játsszon?
Az ember igen gyakran teszi ezt, sajnos inkább a rombolás területén. Ahhoz képest nagyon keveset tudunk, hogy a teremtéssel kacérkodjunk. Általában segíteni próbálunk. Egy gerincsérült vagy egy infarktusos beteg gyógyítása hol van még a teremtéstől?

Sarkadi Balázs: Köszönöm a beszélgetést!

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK