A Földön kívüli élet hónapja

Egy hónapos előadássorozat kezdődik a budapesti Polaris Csillagvizsgálóban az asztrobiológiai kutatásokkal kapcsolatban. Az egyik legfrissebb kapcsolódó eredmény, hogy az Antarktisz jege alatti tólencséket összekötő vízhálózatot fedeztek fel. Egy ilyen rendszer a Jupiter Europa nevű holdjának részleges analógiája lehet Földünkön.

Az Antarktisz jégpáncélja alatti első tólencsét az 1960-as években fedezték fel. Azóta 150 hasonlót találtak, és a kutatók szerint még több ezer rejtőzhet felfedezetlenül. Ezek a furcsa képződmények a jégpáncél talpa és az Antarktisz kőzetfelszíne között helyezkednek el. Nemrég Duncan Wingham (University College London) és kollégái az ERS-2 műhold adatai segítségével a Concordia-dóm térségében vizsgálták a jég alatti tavakat.

A műholdas radarmegfigyelések arra utalnak, hogy a közelmúltban a jégtakaró alatt hatalmas vízátfolyások történtek az egyes tavak között. Itt feltehetőleg rövid jelenségek zajlottak: a bezáró jégkéreg változásai révén módosultak a nyomásviszonyok, és emiatt a víz egy része az egyik tóból a másikba préselődött át.

A megfigyelés alapján készült becslés alapján kb. 16 hónap alatt mintegy 1,8 km³ víz áramlott át néhány tó között, 290 km távolságot megtéve. Elméletileg az is elképzelhető, hogy hasonló jelenségek keretében a legnagyobb tavak, pl. a Vosztok-tó vagy a Concordia-tó vizüket az óceánig is eljuttassák.

A domborzati adatokkal azonosított vízátfolyási nyomok alapján a nagy áradások után a jégréteg alatt keskeny, folyószerű összeköttetések maradhattak fent. Ezek egy nyaklánc gyöngyszemeihez hasonlóan fűzhetnek fel és kapcsolhatnak össze számos jég alatti tólencsét. Ezek mentén általában elhanyagolható lehet a vízáramlás, de alkalmanként hatalmas, özönvízszerű átfolyások történhetnek.

Biológiai szempontból a felfedezés legfontosabb következménye, hogy a folyószerű kapcsolatok megakadályozhatják, hogy az egyes tavak mikroszkópikus élővilága egymástól teljesen elszigetelten fejlődjön.

Az elmúlt években számos olyan felfedezés híre látott napvilágot, amelyek megváltoztatták a Földön kívüli élet lehetőségével kapcsolatos elképzeléseinket. A legújabb eredmények áttekintésére a Magyar Csillagászati Egyesület a budapesti Polaris Csillagvizsgálóban februárban rendez előadássorozatot a Földön kívüli élet hónapja címen. A program keretében az érdeklődők áttekintést kaphatnak az asztrobiológia legújabb eredményeiről, a távoli exobolygók felfedezésétől kezdve az extrém földi életformákon keresztül a legújabb felfedezésekig a Mars, az Europa és a Titan holdakkal kapcsolatban.

A program:

• Február 6.: Az asztrobiológia legújabb eredményei (Kereszturi Ákos)
• Február 13.: A földi élet keletkezése és extrém élőlények bolygónkon (Simon Tamás, Kereszturi Ákos)
• Február 20.: Az élet lehetősége a jégholdakon (Horvai Ferenc, Kereszturi Ákos)
• Február 27.: Az élet lehetősége és űrszondás keresése a Marson (Horváth András)

Az előadásokra kedden este 18 órakor kerül sor a Polaris Csillagvizsgálóban: Budapest, III. kerület, Laborc u 2/c. Az előadások az interneten is követhetők, a Polaris TV élő adásának segítségével, valamint utólag mp3 formátumban is lehtölthetők.

Kereszturi Ákos