A "világvégén" készülnek a világvégére - globális vetőmagbank épül

2007.02.16. 0:09

A norvég kormány nyilvánosságra hozta egy "ultramodern és szuperbiztos" nemzetközi vetőmagtároló tervét, amelyet a Jeges-tengerben található szigetcsoport, a Spitzbergák egyik szigetén, egy hegy gyomrában építenek meg. A magbankba az összes ország szinte minden élelmiszernövény-vetőmagjából szállítanak majd mintákat, várhatóan a jövő év elejétől.

A természeti erőforrások egyre gyorsabb ütemű felélése, az élőhelyek elpusztítása miatt napjainkban sokkal nagyobb a fajkihalás üteme, mint bármikor a Föld története során. A leglátványosabban ez a gerinces állatok esetében figyelhető meg: jelenleg a madarak 11, az emlősök 25 és a halak 34%-a vált veszélyeztetetté. Megszülettek azok a kezdeményezések, amelyek lényege a fajkonzerváció, vagy általánosabban: a biológiai változatosság, azaz biodiverzitás megőrzése. Ennek egyik legújabb fejezete a Spitzbergák Globális Vetőmagtároló(Svalbard Global Seed Vault) terve is.

A biodiverzitás jelentősége

A biodiverzitás egyaránt jelenti a fajok közti és a fajokon belüli változatosságot, továbbá az ökológiai rendszerek változatosságát is. Csökkenése komoly veszélyt jelent az élővilág számára. Egy változatosabb ökológiai rendszerben nagyobb valószínűséggel akadnak olyan fajok vagy egyedek, amelyek képesek alkalmazkodni a külső viszontagságokhoz, például természeti katasztrófák, szélsőséges időjárás - hurrikánok, árvizek, aszályok -, vagy fokozódó környezetszennyezés esetén. Ezzel szemben a kevésbé változatos ökológiai rendszer veszít stabilitásától.

A változatosság csökkenése az élelmiszerbiztonságra is hatással lehet, ami különösen a fejlődő országok lakosságát sújtja. Az élelmiszerhiány és a túlnépesedés együttesen oda vezet, hogy - amint az ENSZ előrejelzései mutatják - a krónikusan alultápláltak számának egyre gyorsabb növekedése várható. E problémákra a közelmúltban többféle megoldási kísérlet terve látott napvilágot; ezek közül némelyek az állat-, mások a növényfajok megőrzésére fókuszálnak.

Az állati fajkonzerváció kísérletei

Az Amerikai Természettudományi Múzeum 700 négyzetméteres alagsorában épült fel 2001-ben a XXI. századi "Noé bárkája", amelyben a rovaroktól egészen a bálnákig számos állatfaj szövetmintáit őrzik meg a jövő számára azért, hogy a kipusztuló fajok genetikai információi fennmaradjanak. Az Amerikai Természettudományi Múzeum tervei minden korábbinál nagyratörőbbek: a "bárka feltöltésének" végére közel 1 millió állatfajt szeretnének begyűjteni a létező 1,5 millióból. Nem tervezik a kipusztult fajok klónozás általi "felélesztését", mivel ez nem szünteti meg a kihalás fő okát, az élőhelyek elpusztítását.

Vannak azonban más vélemények is. Számos kutató szerint a kihalás szélén álló fajok megmentésének egyetlen lehetséges módja a klónozás. Noha ez az eljárás még számos technológiai és biológiai jellegű problémával küzd, az utóbbi években ígéretes eredmények születtek. A massachusetts-i biotechnológiai cég, az Advanced Cell Technology például 2001-ben jelentette be, hogy világra segítette egy veszélyeztetett faj - az európai muflon - első sikeres klónját. A másik nagy áttörés az volt, amikor 2005-ben a New Orleans-i Audubon Nature Institute munkatársainak először sikerült szaporodásra bírniuk egy vadon élő veszélyeztetett faj - az afrikai vadmacska - klónozással született egyedeit. A klónozás mindezzel együtt is viták tárgya maradt.

Növényi terménybankok veszélyben

Ami leginkább szükséges a bolygónk élővilágát fenyegető helyzetben, az a megegyezés. Az 1993-ban hatályba lépett Biológiai Sokféleség Egyezmény (Convention on Biological Diversity) ezt a törekvést testesíti meg, egy szépséghibával: az Egyesült Államok és Japán nem hagyta jóvá. Az egyezményhez csatlakozott 150 ország azonban elkötelezte magát a biodiverzitás megőrzése mellett.

Forrás: croptrust.org

A Spitzbergák Globális Vetőmagtároló helyszíne

Ennek elsődleges, vagyis leginkább kívánatos módjának tekintik az élőlények eredeti helyükön, természetes környezetükben (in situ) való megőrzését. Másodlagos, ám elengedhetetlen módjának pedig az eredeti élőhelyen kívüli (például botanikus kertekben és magbankokban) történő (ex situ) konzervációt.

A magbankok azért szükségesek, mert ezekben maradhatnak fenn - kiszárítva és fagyasztva - a természetes környezetükből már eltűnt, de az élelmezéshez sokszor alapvető növényfajok, illetve az egyes fajokon belüli fajták. Jelenleg világszerte körülbelül 1400 hűtött magtárolóban őriznek mintegy 6 millió féle növényi magot. Sokuk azonban nincs biztonságban: belső zavargások, háborúk, természeti katasztrófák fenyegetik őket. Nemrég például a Fülöp-szigeteken egy tájfun egy teljes magbankot megsemmisített. Alapvető cél, hogy legyen egy olyan globális tárolóhely, amelyben a világ összes magbankjában őrzött szinte mindegyik fajtáról tárolnak példányt.

Magbank a "világvégén"

A Spitzbergák Globális Magbank költségeit a világ több pontján hasonló létesítményeket építtető Global Crop Diversity Trust (GCDT, Globális Terménydiverzitás Alapítvány) vállalja. A GCDT támogatja továbbá a fejlődő országokat abban, hogy a magokat előkészítsék, összecsomagolják és eljuttassák a Spitzbergákra. Ez a helyszín - félúton Norvégia és az Északi-sark közt - jóval biztonságosabb a legtöbb magbankénál.

A létesítmény terveit a napokban hozta napvilágra a norvég kormány, az építkezéshez ez év szeptemberében kezdenek hozzá. 2008 telének végén már elindulhatnak az első magszállítmányok egy hegy gyomrába, ahol a permafrost (állandóan fagyott talaj) és a vastag fedőkőzet biztosítja, hogy a minták elektromosság nélkül is fagyott állapotban maradjanak. A mínusz 18 fokos veremben 3 millió magminta fér majd el.

Forrás: croptrust.org

A vetőmagtároló terve

A permafrost sokkal lassabban melegszik, mint a levegő: tudósok szerint még az elkövetkező 200 év lehetséges klímaváltozásai sem befolyásolhatják lényegesen a hőmérsékletét. Az alacsony hőmérséklet megőrzését segíti az is, hogy a tárolót 120 méteres mélységben helyezik el.

A hosszú folyosóról nyíló, betonfalú termek kialakításában a célszerűséget tartják szem előtt, ugyanakkor a háromszög alakú bejárat - sarkvidéki fényviszonyokkal összhangban lévő megvilágítása révén - kifejezetten esztétikus lesz. A nyárban úgy ragyog majd, mint egy drágakő; télen, amikor a nap nem kel föl, finoman váltakozó fényei lesznek.

A Spitzbergák Globális Magbank - vagy ahogy több helyen találkozhatunk vele, az "Ítéletnapi Bank" -, alapvető biztonsági eszköz lesz a világ egyik legfontosabb természeti erőforrása megőrzésében. Cary Fowler, a GCDT vezérigazgatója szerint azért lényeges megőrizni a magvakat, mert ezek segítségével lesz képes a mezőgazdaság alkalmazkodni az olyan kihívásokhoz, mint a klímaváltozás vagy a jövőben pusztító növénybetegségek - és nem utolsósorban azért, mert a terménydiverzitás minden egyes újabb nappal tovább csökken.

Jakabffy Éva

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK