Repülőgép és úgynevezett geostacionárius pályán keringő műhold között lézernyalábbal létesítettek kapcsolatot francia kutatók. A megrendelő fegyverzetbeszerzési ügynökség (DGA) világpremiernek minősítette az eseményt.

A kapcsolat létesítése hatszor sikerült 2006 decemberében, a LOLA-programkeretében (a LOLA név a "lézeres optikai kapcsolat a levegőben" kifejezés kezdőbetűiből származik, természetesen francia nyelven). A program során azt akarják tisztázni, hogy lehet-e lézeres információátvitelt létrehozni egy pilóta nélküli repülő és egy geostacionárius műhold között. Az optikai adattovábbítás a gyorsasága mellett azért is előnyös, mert rendkívül nehéz zavarni.

A kísérlet során az egyik állomást egy Dassault Mystere 20 sugárhajtású repülőgép fedélzetére telepítették, a másik végpont az Európai Űrügynökség (ESA) Artemis nevű, geostacionárius pályán keringő műholdja volt. A 300 km/óra sebességgel haladó repülőgép 6 és 10 ezer kilométer közti magasságokból küldte a lézernyalábot a 36 ezer km magasságban száguldó műholdra, illetve egy esetben a földfelszínről is küldtek jelet.

A próbák egyértelműen sikeresek voltak, a repülőgép fedélzetéről indított nyaláb megtalálta a műholdat. Májusban, a következő tesztsorozatban már az információátvitel pontosságát vizsgálják. A lézerterminál kapacitása 50 megabit/másodperc, az átvitel sebességét jelenleg a műhold fogadókészsége korlátozza. Az ESA 2011-ben állítja geostacionárius pályára az Alphasat műholdat. A nagyméretű űreszközön különböző műszaki megoldásokat, egyebek mellett lézeres távközlést is kipróbálnak.

A lézeres távközlés megvalósításáért éles versenyben vannak egymással francia és német cégek (francia oldalról a LOLA-program fővállalkozója, az Astrium Műholdak cég, német oldalról pedig a Tesat-Spacecom GmbH). A verseny érdekessége, hogy mindkét cég a multinacionális EADS Space társaság tulajdonában van. A német Tesat egymástól 140 kilométerre lévő földfelszíni pontok között az atmoszférán keresztül valósított meg lézeres távközlést. Az Artemis műholddal is kapcsolatba léptek a felszínről. Idén az amerikai rakétavédelmi ügynökséggel együtt alacsony, földközeli pályán keringő műholddal létesítenek kapcsolatot, 2009-ben pedig egy német műholdra is felkerül rendszerük.

Az Alphasat műhold a tervek szerint 15 évig működhet a lézeres távközlés állomásaként, és a felhasználók fizetnek majd a szolgáltatásért. A másik végpont alacsony pályán keringő, a felszínt megfigyelő műhold vagy ellenséges területen felvételeket készítő, pilóta nélküli repülő eszköz lehet. Az Alphasatra telepítendő lézerterminál költségét 30 millió euróra becsülik, a döntés idén nyárra várható. A francia-német versengést valószínűleg az dönti el, hogy melyik kormány hajlandó nagyobb pénzügyi támogatást adni a hazai iparnak.

Jéki László