Nők a tudományban - tíz híres hölgy portréja

2007.03.08. 10:13

Általános vélekedés, hogy a nők hátrányt szenvednek a tudományos, főképp a természettudományos pályákon. Egy beszédes adat: a 186 orvosi Nobel-díjas között mindössze 7 nő található. Kiváló kutatónők vannak, akiket nem ismer a világ, és akiket sokak tapasztalatai szerint még ma is hátrányos megkülönböztetés ér. Összeállításunkban tíz tudós hölgyet mutatunk be az ókortól napjainkig. 

Forrás: [origo]A matematikatörténet első nőalakja az ókor végén élt Alexandriában. Hüpatia (370-415) kortársaitól eltérően kiváló oktatásban részesült. Apja, Theón Alexandriában a Muszeion, a "múzsák szentélye" nevet viselő tudományos központ vezetője volt. Hüpatia Athénban tanult matematikát, csillagászatot és természettudományokat, majd Alexandriába visszatérve a Muszeionhoz tartozó újplatónista filozófiai iskolában tanított filozófiát és matematikát. 400-ban az iskola igazgatója lett.

Népszerű tanár volt, messze földről is vonzott hallgatókat. Műveiben egyebek mellett a bolygók mozgásával, számelmélettel, kúpszeletekkel foglalkozott. Csillagászati eszközöket és táblázatokat is készített. Az újplatóni és az arisztotelészi filozófia összhangba hozásán fáradozott. Tudásával igen nagy tiszteletet vívott ki, tanácsait a legmagasabb körök, köztük Orestes, Alexandria római prefektusa is nagyra értékelte. A pogány Orestes szembekerült a város keresztény püspökével, Cirillel, mert ellenezte a zsidók kiűzését a városból (Orestest aztán keresztény szerzetesek megölték).

Hüpatia rendkívüli egyéniség lehetett. A férfi tudósok, tanárok öltözetét viselte, nem hordott női ruhákat. Maga hajtotta kocsival közlekedett, ez sem illett a nőktől elvárt viselkedési mintába. Pogány maradt a keresztény többségű városban is, ezért Cirill püspök több prédikációjában elítélően szólt róla. (Cirill [Kürillosz] a katolikus egyház szentje, egyháztanító, a zsinat az ő kezdeményezésére ítélte el Nesztoriosz pátriárka tanításait.)

Halála tragikus volt: felbőszült szerzetesek kiragadták kocsijából, és válogatott kínzásokkal megölték. A szörnyű részletekből csak egyet idézünk fel: testének maradványait a könyvtárban elégették. Művei akkor semmisültek meg, amikor az arab hódítók a fürdőket fűtötték a kéziratokkal.

Bingeni Hildegard az első tudós nő, akinek a művei máig fennmaradtak. Gazdag német család tizedik gyermekeként született 1098-ban, és tehetsége hamar megmutatkozott. A disibodenbergi bencés kolostorban Boldog Judit tanítványa volt, akinek halála után a közösség apátnője lett. Később Rupersbergenben alapított kolostort. Állandó víziói és profetikus látomásai voltak. Természettudományi és orvosi könyveket írt.

Írt kozmológiáról, zenéről, költészetről, teológiáról, teljesítménye felülmúlja legtöbb férfi kortársának munkásságát. Physica c. művében kétszáznál több növényt írt le, majd a fák, ásványok, halak, madarak, az emlősök, hüllők és fémek leírása következett. Bemutatta tulajdonságaikat és az orvosi alkalmazás lehetőségeit. Egy másik kötetében kétszáznál több betegséget, állapotot írt le a gyógymódokkal együtt. Elsőként értekezett arról, hogy az egészség védelmében az ivóvizet fel kell forralni, és kiemelte a testgyakorlás és a diéta fontosságát. Akkoriban a bencés kolostorokban betegeket, elesetteket ápoltak.

Verseket és zenét is szerzett, több mint 70 zeneművel mutatta be az égi hierarchiát. Rengeteg emberrel levelezett: királyokkal, hercegekkel, püspökökkel és számos kevésbé rangos személyiséggel. Magas kort ért meg, 1179-ben hunyt el. A katolikus egyház szentté avatta.

Forrás: [origo]A tudós nők közül kétségtelenül Marie Curie a legismertebb a közvélemény előtt. Maria Sklodowska néven született 1867-ben Varsó közelében. Apja tanár volt. 1891-ben Párizsba ment tanulni, és itt ismerte meg 1894-ben Curie professzort. 1895-ben házasodtak össze.  Két lányuk született, Iréne és Eve. Eve könyvet írt édesanyjáról, szüleiről, a kötet magyarul is sok kiadást ért meg. Iréne fizikus lett, férjhez ment Fréderic Joliot-hoz, és sikeres tudóspárost alkottak. Ők fedezték fel a mesterséges radioaktivitást, azt a lehetőséget, hogy az atommagjukba való beavatkozással a stabil elemek is sugárzóvá alakíthatók. A sors furcsa játéka, hogy az anya a spontán, lánya pedig a mesterséges radioaktivitás felfedezője lett. Mindketten Nobel-díjat kaptak, és az anya megérte lánya elismerését.

Henry Becquerel 1896-ban fedezte fel az uránsók által kibocsátott, korábban ismeretlen sugárzást. Vizsgálatai után két évvel Madame Curie felfedezte, hogy a tórium az uránhoz hasonló tulajdonságokat mutat. A következő években újabb sugárzó elemeket találtak, a polóniumot és a rádiumot. A jelenség Marie Curie-től a radioaktivitás nevet kapta. A szó a latin "sugár" és "tevékenység" szavak összetételéből ered, sugárzóképességet jelent. Az új elem, a polónium neve természetesen Marie Curie szülőhazájára, Lengyelországra utal.

A házaspár sokéves fáradságos munkájának alapanya a Csehországból származó uránszurokérc volt. Marie hideg és barátságtalan csarnokban végezte a sugárzó anyagok szétválasztásának monoton és nehéz munkáját. Módszereket dolgozott ki a rádiumnak a többi anyagtól való elválasztására. Ezek akkor váltak fontossá, amikor megkezdődött az erősen gammasugárzó rádium gyógyászati, daganatterápiás alkalmazása. (Marie nem szabadalmaztatta az eljárást.)

Az 1903-as fizikai Nobel-díj felét Becquerel, a másik felét pedig egymás közt megosztva Marie és Pierre Curie kapta. 1906-ben váratlanul meghalt Pierre, lovaskocsi gázolta el. Marie átvette férje tanszékének vezetését, ő lett az egyetem első női professzora. Hiába volt világhíres, nőként nehezebb volt a tudományos karrier felső lépcsőfokaira eljutnia, a lapok támadták, amikor akadémiai tagságra jelölték. A nemzetközi tudósközösségben viszont egyenrangú volt a többi nagysággal. Az 1911. évi Solvay kongresszuson a már akkor, vagy később Nobel-díjjal elismert urak között Marie volt az egyetlen hölgy, igaz, hamarosan már kétszeres Nobel-díjas. 1911-ben kémiai Nobel-díjat kapott a polónium felfedezéséért, a rádium fémállapotban való előállításáért, természetének és vegyületeinek vizsgálatáért. 1918-ra készült el Párizsban a Rádium Intézet, amely elismert nemzetközi kutatóhellyé vált. Marie előadókörutakat tartott Európában és az Egyesült Államokban, támogatásokat szerzett a rádiumkészletek növeléséhez. A sugárzások okozta leukémiában halt meg 1934-ben.

1995-ben Mitterand francia elnök döntése alapján Pierre és Marie Curie földi maradványait a Pantheonban temették el Párizsban. 2005-ben a franciák a 4. helyen minden idők egyik legnagyobb franciájává választották Marie Skolodowska-Curie-t (az 1. helyre de Gaulle tábornokot tették).

Forrás: cnrc.gc.caMarie Curie-hez hasonlóan Lise Meitner (1878-1968) is az atommagfizikában ért el maradandó, korszakos eredményeket. Ausztriában született, ő volt az első nő, aki a Bécsi Egyetemen fizikából szerzett doktorátust. Ezután Berlinbe ment, az európai fizikai kutatások egyik centrumába. Meitner és Otto Hahn három évtizeden keresztül dolgozott együtt, 1917-ben ők is fedeztek fel új elemet az uránszurokércben, ez a protaktínium. Zsidó származása miatt Meitner előbb Dániába, majd Svédországba emigrált. Ott érte 1938-ban a hír, hogy Hahn és F. Strassman a neutronokkal bombázott urán magreakciójában báriumot azonosított. A jelenségre Meitner és unokaöccse, Otto Frisch adott magyarázatot: az urán magja két, közel azonos nagyságú részre hasad, miközben óriási mennyiségű energia szabadul fel és neutronok lépnek ki. Felfedezték az atommaghasadást (a név is tőlük származik), kiszámították a felszabaduló energiát. A felfedezést gyorsan követte az első atomreaktorok és az atomfegyverek megépítése. Az atomenergia felszabadítása hatalmas gazdasági, katonai, politikai jelentőségre tett szert. Hahn 1945-ben megkapta az 1944. évi kémiai Nobel-díjat. Meitner neve sajnos csak arra a listára került fel, amelyen a Nobel-díjra igazán érdemes, de ezzel a díjjal el nem ismert tudósok szerepelnek. Ma a nevét viseli a 109-es rendszámú kémiai elem.

Wu asszonynak is járt volna Nobel-díj, de ő sem kapta meg. Wu Chien Shiung (1912-1997) Kínában született, apja iskolaigazgató volt. Wu a Nankingi Egyetemen szerzett diplomát. Nagyon kedvelte a fizikát. Tanulmányait az Egyesült Államokban folytatta, a távozás mellett szólt a zavaros kínai belpolitikai helyzet is. A Kaliforniai Egyetemen, Berkeley-ben doktorált fizikából, itt ismerte meg szintén fizikus férjét. Kísérleti fizikus volt, ezért is keresték meg egy forradalmian új gondolat, egy elméleti felvetés ellenőrzésére.

Lee Tsung Dao és Yang Chen Ning is kínai egyetemeken végzett, majd az Egyesült Államokban dolgoztak. Lee és Yang 1956-ban egy mérési eredmény értelmezésére feltételezte, hogy a fizikában nem minden esetben teljesül a tükrözési szimmetria (paritás), a "jobb" és a "bal" azonossága. Lee és Yang 1957-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott, miután Wu asszony egy szellemes kísérlettel igazolta feltevésüket. A kobalt-60 béta-bomlásánál azt tapasztalta, hogy a kilépésnek kitüntetett iránya van, tehát a paritás nem marad meg. Később egy másik merész elméleti feltevés kísérleti igazolása is a nevéhez fűződött.

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK