A világító menhir

Ősi kelta hitvilág és modern részecskefizika egyesül Mariko Mori japán művésznő "élő" üvegszobrában. A 3,2 méter magas szobor alakja a kelta állóköveket idézi, az alkotás neve, "Tom Na H-iu" pedig arra a helyre utal, ahol a kelta hitvilág szerint a halottak lelkei laknak újjászületésük, következő életük előtt.

A művésznő modern megoldást keresett az élet és a halál megjelenítésére. Az üvegszobor fényét a belsejében elhelyezett fénykibocsátó diódák (LED-ek) adják. A diódákat számítógép vezérli, a számítógép pedig a japán Super-Kamiokande kutatóközponttal áll összeköttetésben, amely nem más, mint egy neutrínók észlelésére szolgáló hatalmas detektorrendszer.

A neutrínók bámulatba ejtő "szellemrészecskék". Testünk minden négyzetcentiméterén másodpercenként 60 milliárd, elsősorban a Napból származó neutrínó száguld keresztül, miközben ebből semmit sem veszünk észre. A 60 milliárd neutrínóból rendszerint egyetlen egy sem lép kölcsönhatásba atomjainkkal. Többségük akár egy fényévnyi vastag ólomrétegen is átjutna változatlanul. Kimutatásukra ezért kell hatalmas észlelőrendszereket építeni.

Az Ikenoyama-hegy mélyén működő cinkbányában rozsdamentes acéltankban ötvenezer tonna rendkívül tiszta vizet tárolnak. Ha egy gyors neutrínó atommagnak ütközik, akkor ún. Cserenkov-sugárzás lép fel. A sugárzás kék fényét fényérzékeny fotoelektronsokszorzók észlelik. 11 ezer, óriási villanykörtére emlékeztető fotoelektronsokszorozó veszi körül a víztartályt oldalról, alulról és felülről. A neutrínó által keltett fényimpulzus végül elektromos jelként jelenik meg a kimeneten. Erről a jelről ad azonnal hírt a számítógép a szoborhoz tartozó számítógépnek, az pedig színváltásra utasítja a diódákat. Az internetnek köszönhetően az "élő", a neutrínók megjelenésére reagáló üvegszobor bárhol felállítható, tavaly Szingapúrban szerepelt egy művészeti fesztiválon, de Tokióban is megcsodálhatták.

A Super-Kamiokande-rendszerben jelet hagyó neutrínók egy része távoli csillagok haláláról tudósít, szupernóva robbanások kísérője.

Az idén negyven éves művésznő, Mariko Mori Japánban született, a nyolcvanas években modellként lépett fel divatbemutatókon. Később Londonban végzett művészeti tanulmányokat, ma New Yorkban él. Videó- és fotóalkotásaiban gyakran kapcsolja össze a keleti mitológiát a nyugati kultúrával. A magát néha istennőként is megjelenítő művésznő a média kedvence, művei már több rangos kortárs művészeti gyűjteményben helyet kaptak.

Jéki László