A Nemzetközi Űrállomás láthatósága Simonyi Károly repülése idején

2007.04.10. 8:30

Simonyi Károly utazása alatt a Nemzetközi Űrállomás hazánkból nézve többször is megfigyelhető szabad szemmel az esti égbolton. A Magyar Űrkutatási Iroda összeállítása ehhez nyújt segítséget.

Április 9-én Charles Simonyi (született Simonyi Károly), a második magyar űrhajós, az ötödik űrturista a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetére lépett. Amíg Simonyi ott tartózkodik, az ISS rendszeresen elrepül Közép-Európa fölött. A pálya számunkra kedvező helyzete miatt április 9-étől naponta egy vagy két alkalommal ezek az átvonulások a koraesti órákra esnek, így az űrállomás szabad szemmel is látható hazánkból.

Sajnos a korai vonulások megfigyelését az alkonyi szürkület zavarja, a későiek megfigyelését viszont az nehezíti, hogy az űrállomás hamar belemerül a Föld árnyékába. (Megfigyelésére akkor van lehetőség, amikor nálunk már sötétedik, a mintegy 320-350 km-rel fölöttünk repülő ISS-t viszont még süti a Nap.) Mindamellett Simonyi Károly fedélzeten tartózkodása idején néhány alkalommal - természetesen derült idő esetén - Magyarország területéről is jól látható az ISS. Ezek megfigyeléséhez adunk az alábbiakban útmutatót a http://www.heavens-above.com honlap előrejelzései alapján. Az űrállomás néhány perc alatt vonul végig az égen, és az alább ismertetendő átvonulások mindegyike során fényesebb lesz az égen látható legtöbb égitestnél, az ISS-t általában csak a nyugati égbolton látható Vénusz ragyogja túl.

Különös szerencsének mondható, hogy április 12-én, az Űrhajózás Napján éppen Magyarország fölött repül el az ISS. Nagyjából a Korzika - Firenze - Zágráb - Nagykanizsa - a Balaton déli partja - Ráckeve - Nyíregyháza - Kijev vonal fölött halad el, de Magyarországról szinte bárhonnan nézve lényegében a fejünk fölött (a zenit közelében) látjuk elrepülni. 20 óra 32 perc körül tűnik fel a nyugati-délnyugati égbolton, 20:35 körül repül el a fejünk fölött, majd 20:37 körül kelet-északkeleti irányban belép a Föld árnyékába.

Április 13-án az Alpok - Mont Blanc - Zugspitze - Salzburg - Dél-Csehország - Brno - Znojmo - Magas-Tátra - Krakkó - Kijev vonal fölött repül. Hazánkból nézve 20 óra 52 perc körül tűnik fel a nyugati égbolton, 20:55 körül észak-északnyugati irányban már 53 fokkal jár a látóhatár fölött (ekkor nagyjából Csehország, Lengyelország és Szlovákia hármas határa környéke fölött repül), majd 20:57 körül kelet-északkeleti irányban belép a Föld árnyékába. Április 13-án 22:28 körül (egy teljes Föld körüli keringés múlva) ismét feltűnik az északnyugati látóhatár fölött, de szinte azonnal belép a Föld árnyékába, így miközben Lengyelország középső része fölött elrepül, láthatatlan marad.

Április 14-én a Párizs - Frankfurt - Drezda - Varsó vonal fölött repül. Hazánkból nézve 21 óra 13 perc körül tűnik fel az északnyugati égbolton, de csak 36 fok magasra emelkedik a látóhatár fölé (21:15, északi irányban), majd hamarosan belép a Föld árnyékába.

Április 15-én ismét az Alpok - Magas-Tátra vonal fölött repül. Hazánkból nézve 19 óra 57 perc körül tűnik fel a nyugati égbolton, 20:00 körül észak-északnyugati irányban már 58 fokkal jár a látóhatár fölött (ekkor nagyjából a Kis-Kárpátok környéke fölött repül), majd 20:03 körül kelet-északkeleti irányban eltűnik a látóhatár környékén. Ez lesz a hét első olyan átvonulása, amelyet egyáltalán nem zavar a Föld árnyéka.

Április 16-án, 17-én és 18-án egyaránt Dél-Lengyelország fölött repül el az űrállomás (nyugat-keleti irányban). 16-án 20:18-kor tűnik fel a nyugati látóhatár fölött, 20:21-kor északon, 37 fok magasan, tehát valamivel a Sarkcsillag alatt éri el legnagyobb magasságát, majd 20:23-kor kelet-északkeleti irányban eltűnik a szemünk elől. 21:53-kor ismét feltűnik, de hamar árnyékba megy, így ez a megfigyelés nem sok sikerrel kecsegtet.

Április 17-én 20:38-kor az előző napihoz nagyon hasonló pályán tűnik fel a nyugati látóhatár fölött, 20:41-kor északon, 32 fok magasan, tehát valamivel a Sarkcsillag alatt éri el legnagyobb magasságát, majd 20:43-kor kelet-északkeleti irányban tűnik el.

Április 18-án is nagyon hasonló az előző két napihoz az átvonulás, 20:59-kor nyugat-északnyugaton tűnik fel, 21:00-kor északon, 35 fok magasan, ismét valamivel a Sarkcsillag alatt éri el legnagyobb magasságát, majd 21:03-kor kelet-északkeleti irányban tűnik el.

Április 19-én utoljára repül el az ISS hazánk fölött úgy, hogy Charles Simonyi még a fedélzetén tartózkodik. Az ISS nagyjából a London-Prága irányból érkezik. Hazánkból akkor lehet megpillantani (10 fokkal a látóhatár fölött), amikor a holland partoknál az európai kontinens fölé érkezik (21:19). Elrepül a Magas-Tátra és a Kárpátok északkeleti vonulata fölött, 21:22-kor Záhony közelében árnyékba lép, majd továbbrepül a Krím-félsziget irányába. Árnyékba lépése előtt észak-északkeleti irányban 52 fokos látóhatár fölötti magasságot ér el, vagyis valamivel a Sarkcsillag fölött halad el.

Április 20-án két vonulása is megfigyelhető, bár addigra Simonyi már nem lesz a fedélzetén. A korábbi vonulás során ismét Dél-Lengyelország fölött repül el (a pálya hajlásából adódik, hogy ilyen gyakori vendég az ISS Lengyelország fölött). Hazánkból nézve közvetlenül napnyugta után, 20:04-kor nyugat-északnyugaton tűnik fel, 20:06-kor északon, 34 fokkal a látóhatár fölött éri el legnagyobb magasságát, majd 20:09-kor kelet-északkeleten eltűnik. Második vonulása során Dél-Anglia és Dél-Csehország irányából érkezik. 21:39-kor északnyugaton tűnik fel, majd 21:41-kor Sopronnál lép Magyarország területe fölé. Ebben a pillanatban árnyékba is megy, de ezt megelőzően lényegében az egész ország területéről már a zenit közelében látszik. Hazánk területe fölött a Sopron-Szeged irányban repül át (már árnyékban), majd továbbrepül a Fekete-tenger és Törökország felé.

Aki Simony Károly visszatérése után is szeretné esténként - vagy más időszakokban hajnalonként - megfigyelni a Nemzetközi Űrállomást, az a www.heavens-above.com honlapról letöltheti a saját lakóhelyére vonatkozó előrejelzéseket.

A Magyar Űrkutatási Iroda szívességéből, Dr. Both Előd összeállítása

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK