Újabb idős, vizes környezetre utaló nyomokat ásott ki véletlenül a marsjáró kereke a vörös bolygó felszínén.

A Mars felszínén barangoló Spirit és Opportunity roverek már több olyan jelet is azonosítottak, amelyek egykori vizes környezetre utalnak. Ezek nagy része nem közvetlenül a felszínen, hanem kevéssel a felszín alatt található - azonban az elterjedt törmeléktakaró miatt nehéz kitalálni, hol rejtőznek érdekes képződmények.

Ilyen szempontból azok a területek is érdekesek, amelyeket a Spirit a kerekével ásott ki útja mentén. A marsjáró hat kereke közül az egyik már több hónapja felmondta a szolgálatot, ezért azt álló helyzetben húzza maga után a rover. A sajátos helyzet lassítja a haladást, és kismértékben növeli is az energiafogyasztást.

Ugyanakkor egy-egy szerencsés véletlen révén hasznot is hoz: néhol a mély keréknyom helyén kibukkan a marsi talaj felső, néhány centiméteres rétege alatti réteg. Jelenleg a Gusev-kráter közepén emelkedő csúcsok közötti kis medencét vizsgálja a marsjáró. Munkája során eddig közel egytucat ilyen kihantolt területet hagyott maga után, amelyek közül most azonosították talán a legérdekesebbet.

A Gertrude Weise névre keresztelt feltárást a rover kereke az 1150. marsi napon (sol) ásta ki. A környezeténél világosabb színű képződmény anyagára a mini-TES műszer mérései alapján figyeltek fel, majd azt az alfarészecske-röntgenspektrométer segítségével közvetlen közelről is megvizsgálták.

A felszín alatt néhány centiméterrel húzódó világos rész összetétel sajátos volt: kb. 90%-ban szilícium-dioxidból állt. Ilyet korábban még nem azonosítottak a bolygón. Az anyag valószínűleg vulkáni hatástól savassá vált vizek és a kőzetek kölcsönhatása során képződött. Az ekkor kiváló szilícium-dioxid leggyakrabban kvarc formájában jelenik meg, itt azonban nem kristályos, hanem amorf az anyag szerkezete. 

Forrás: NASA JPL

A mellékelt felvételt a Spirit 2007. április 6-án rögzítette, amelyen jól látszik a kb. 20 cm széles kiásott világos terület (NASA, JPL)

A Spirit eddigi munkája során a Gusev-kráterben megfigyelhető, egykori vízzel kapcsolatos nyomok főleg a felszín alól kerültek ki. Itt említhetők a kénben gazdag, feltehetőleg felszín alatti vizekből visszamaradt foltok, a kőzetekben eddig azonosított különböző ásványtani átalakulások, valamint a robbanásos vulkáni tevékenység nyomai, melyek magma vagy láva és a víz kölcsönhatásától jöttek létre.

Kereszturi Ákos