650 éve kezdték építeni a prágai Károly-hidat

2007.07.10. 10:46

Hatszázötven évvel ezelőtt, 1357. július 9-én kezdték el építeni Prága és egyben a világ egyik leghíresebb hídját, a Károly-hidat. Nevét arról kapta, hogy itt vezetett a híres királyi út, a cseh királyoknak Vysehradtól a Hradzsinba tartó koronázási menete.

A cseh főváros örök idegenforgalmi szenzációjának számító híd a hiedelmekkel ellentétben nem az első átkelő volt Prágában. A X. századból származó oklevelek már említést tettek egy fahídról: a Károly-híd elődjének számító Judit-híd 1170-től állt a Moldva folyón. Az I. Vladislav feleségéről elnevezett híd alacsony építésű és keskeny volt, 1342-ben egy árvíz pusztította el, az eredeti Hídkapu azonban mind a mai napig látható a folyóparton.

A napjainkban Károly-hídként emlegetett átkelő építését IV. Károly rendelte el 1357-ben, a munkálatok megkezdésének legszerencsésebb időpontját királyi asztrológusok és a számmisztika tudósai számították ki. A csillagok állása alapján az alapkövet maga IV. Károly fektette le 1357. július 9-én, reggel 5 óra 31 perckor. A 135797531 számsorként is feljegyzett dátum elölről és hátulról olvasva is ugyanazt a napot adja ki, a különleges számsor ma a híd egyik végén álló toronyra is ki van függesztve.

Forrás: MTI/AP/Petr David Josek

Történelmi jelmezes szereplők vesznek részt az évfordulós ünnepségen a prágai Károly-hídon 2007. július 9-én hajnalban

A híd 650 éve íródó története során számos jeles eseménynek volt szemtanúja, vagy éppen szenvedő alanya: a középkorban a városi élet központja volt, kereskedtek és ítélkeztek is rajta, sőt nem egyszer lovagi tornák helyszínéül is szolgált az 520 méter hosszú és közel 10 méter széles híd. Az ítélkezést többször helyszíni büntetés-végrehajtás is követte, fejek tucatjai hullottak a hídról az évszázadok során. 1621. június 21-én például egy Habsburg-ellenes felkelés 27 elítéltjét fejezték le a hídon. 1432-ben hatalmas árvíz vonult le a Moldván, ami három pillért is tönkretett. A harminc éves háborúban svéd királyi csapatok foglalták el a folyó jobb partját, a túlsó part bevételéért vívott harc gyakorlatilag a hídon zajlott le. A XVII. és a XVIII. században jelentős csinosításon ment át az építmény, ekkoriban kerültek rá az első világhíres barokk szobrok. Ma összesen harminc alkotás látható a hídon, az utolsó 1938-ban került oda. A szabadtéri "szoborgaléria" ötletét egyébként a római Angyal-híd adta. Legendák szerint a híd szobrai éjjel elhagyják helyüket, hogy a járókelők között elkeveredve nézzék meg a többi hidat, amelyeket saját helyükről nem láthatnak.

Forrás: MTI/AP/Petr David Josek

Az ipari és kereskedelmi fejlődéssel a híd jelentősége is megnőtt, a technikai fejlődés a Károly-hidat sem kímélte. 1870-től az immár hivatalosan is Károly-híd nevet viselő átkelőn omnibuszok kezdtek közlekedni. 1905. május 15-én hajthattak át rajta utoljára lovas kocsik, 1905 és 1908 között villamos, 1908-tól buszok közlekedtek a hídon.

Korábban:

DNS-analízissel vizsgálják a cseh uralkodókat

Intézet vizsgálja a csehek nemzeti emlékezetét

Prága nem kéri a Freud szobrot