Még jöhetnek hullócsillagok

Vágólapra másolva!
A szokásos augusztusi csillaghullás, a Perseida-meteorraj maximuma idén a hét legvégére, 12-éről 13-ára virradó éjszakára esett. A kedvező holdfázis miatt az elmúlt 4-5 év egyik legszebb csillaghullását láthattuk volna, ha az időjárás is kedvezően alakul. A következő néhány éjszakán azonban még érdemes próbálkozni a megfigyeléssel.
Vágólapra másolva!

Augusztus eleje meteorjairól híres, ekkor éri el ugyanis maximumát a Perseida-meteorraj. A meteorrajok az űrben keringő porszemcse-áramlatok, amelyet üstökösök vagy kisbolygók szórnak szét pályájuk mentén. A Perseida-meteorraj részecskéi a 103P/Swift-Tuttle-üstökösről szakadnak le, miközben az a Nap körül kering.

A világűrben mozgó szemcsék (meteoroidok) anyaga kis sűrűségű: a parafához vagy mondjuk az instant kakaóporhoz hasonlítható. Bolygónk minden augusztusban áthalad a Perseida-meteorraj szemcséin, amelynek egy része belép a légkörbe. Mivel kb. 60 km/másodperces sebességgel találkoznak Földünkkel, látványos fényjelenséget okoznak: a légkör atomjainak és molekuláinak ütköznek, és fénysugárzásra gerjesztik azokat.

Az ilyen, üstökös eredetű meteorrajok általában kisebb szemcsékből állnak, amelyek szinte kivétel nékül elizzanak a légkörben. Ez esetben tehát nem kell attól tartani, hogy bolygónkra is lehullanak, meteoritok formájában ezért utólag nem lelhetők fel.

A súrlódás miatt saját anyaguk is felhevül, így sugározni és darabolódni kezdenek. Az égen gyorsan áthaladó objektum ezért látványos fénycsíkot húz - ezt nevezzük meteornak vagy hullócsillagnak. Maga a jelenség csak néhány tizedmásodpercig látható, miközben a test anyaga elfogy, és a hullócsillag kialszik.

A meteorok megfigyelése

Idén a raj maximuma újhold idejére esik, tehát nem lesz zavaró fény az égbolton. A legtöbb hullócsillag 12-éről 13-ára virradó éjszaka várható, a maximum idején (felhőtlen, zavaró városi fényektől mentes égen) - akár percenként átlagosan egy meteort is láthatunk. A legtöbb hullócsillag egyébként várhatóan Észak- és Dél-Amerikából, valamint Ázsiából figyelhető meg a legnagyobb aktivitás idején.

Forrás: IMO

A radiáns és a szomszédos csillagképek helyzete (IMO)

Az ugyanazon meteorrajhoz tartozó, a térben egymással párhuzamosan mozgó objektumok a perspektivikus hatás miatt látszólag az égbolt egy pontjáról indulnak ki - ezt nevezzük radiánsnak. A Perseida-meteorraj radiánsa a Perseus csillagképben található, ez az éjszaka első felében még viszonylag alacsonyan lesz az égen, így ekkor igen hosszú meteorok haladnak át felettünk. A csillagkép megtalálásában a mellékelt ábra nyújt segítséget, maga a radiáns a Perseus és a Cassiopeia között nagyjából félúton, a halványan derengő Tejút sávjában figyelhető meg.

Forrás: APOD, Fred Bruenjes Az augusztusi "csillaghulláskor" az elmúlt években alkalmanként kisebb kitörések is jelentkeztek, a szokásosnál erősebb aktivitással. Szerencsés alkalmakkor óránként száznál is több hullócsillag tűnt fel az égen. Ennek oka, hogy akkoriban a meteorrajnak a szülőüstököséhez közeli, sűrű felhőin haladtunk keresztül, mivel az üstökös napközelben járt. Idén sajnos ilyen erős aktivitás már nem várható, de a kedvező holdfázis révén elképzelhető, hogy az elmúlt 4-5 év egyik legszebb csillaghullásának lehetünk a tanúi.

A Perseidák gyors, útjuk mentén zöldes-kékes nyomot hagyó meteorok, nyomaik akár 1-2 másodpercen át is láthatók. Ez részben a felizzott test elporladásából származik, részben az ionizált levegő marad elég forró a sugárzáshoz a hullócsillag útja mentén. Ritkán a felsőlégköri szelek hatása is megfigyelhető, amelyek elfújva a meteornyomot, annak látványos torzulását idézik elő. A legszebbek a legfényesebb meteorok, amelyeket külön névvel is illetnek, ezek a tűzgömbök. Utóbbiak a Vénusz -4,5 magintúdós maximális fényességét is meghaladják.

A meteorok tanulmányozásához elsősorban sötét, zavaró fényektől mentes hely, valamint nagy türelem szükséges. A megfigyelést legkényelmesebb nyugágyban fekve, de mindenképpen vízszintes testhelyzetben végezni. Utóbbi esetben a fejünket támasszuk alá, a legtöbb meteor ugyanis nem az égbolt tetőpontja (zenit) közelében, hanem a látóhatár felett 40-60 fokos magasságban villan fel. A nyári időpont ellenére is hűvös lehet hajnalban, készüljünk tehát meleg ruhával is az éjszakára!

Forrás: Nagy Zoltán Antal, MCSE

Egy fényes Perseida-meteor fotója (Nagy Zoltán Antal, MCSE)

Kereszturi Ákos