Hatalmas barna felhők veszélyeztetik a Himaláját

2007.09.11. 10:49

A levegőben szálló apró részecskék, az aeroszolok eddig elsősorban az emberi egészségre káros és a globális felmelegedést némileg ellensúlyozó hatásaikról voltak ismertek. A Dél-Ázsia nagy részének egét mára az év felében beborító, hatalmas kiterjedésű, sűrű barna felhők összetételét és hatását vizsgáló megfigyelések azonban arra figyelmeztetnek, hogy az aeroszolok Földünk egyik legnagyobb fagyott édesvízbázisára, a Himalája gleccsereire is hatással lehetnek.

Az aeroszolok a levegőben szálló folyékony vagy szilárd halmazállapotú, vizet nem tartalmazó részecskék. Származhatnak természetes forrásból, ilyenek például a sivatagokból elszabadult homokszemcsék, a talajról vagy a vulkánkitörésekből származó por, a párolgó tengervíz sószemcséi. A levegőben szálló apró részecskék nagy részét már mesterségesen létrehozott anyagok, például az ipari termelésből és a közlekedésből, a fosszilis üzemanyagok elégetése során képződő részecske, például korom alkotja.

Az eddigi ismereteink szerint az aeroszol-felhők globálisan hűtik bolygónk légkörét, mivel visszaverik a napsugarakat, illetve elnyelik az ultraibolya-sugárzás egy részét. A részecskék jelenlétének azonban van egy eddig kevésbé vizsgált, lokális hatása: a földi légkör bizonyos szintjein fokozzák a hőmérsékletet - olvasható a Nature internetes oldalán.

Az aeroszol-szennyezés tekintetében bolygónk egyik különösen terhelt területe Dél-Ázsia: novembertől áprilisig barna, szennyezett felhők takarják el az eget a Bengáli-öböl és az Arab-tenger felett. Az aeroszol-szennyezésről eddig is készültek modellek, s nemrégiben sikerült légköri mérésekkel igazolni a korábbi becsléseket. A NASA Langley Kutatóközpontjának (Virginia) munkatársai három robotrepülőgéppel 18 repülés során vizsgálták az Indiai-óceán fölött lebegő "aeroszol-felhők" hatását a Maldív-szigeteknél. A légkör alsó, aeroszol-szennyezte rétegeiben - a tengerszint fölött 0,5-3 kilométerrel - a felszíni évtizedenkénti átlagos 0,1 Celsius-fokos hőmérsékletnövekedéshez képest 0,25 fokos melegedést mértek.

A megfigyelés különösen aggasztó, ha arra gondolunk, hogy az említett magasságba is lehúzódnak Délkelet-Ázsia legnagyobb édesvízbázisa, a Himalája gleccserei. Egyre nyilvánvalóbb, hogy az aeroszolok hatása korántsem olyan egyszerű kérdés, mint hittük - mutat rá Piers Forster, a Leadsi Egyetem bolygókutatója.

A friss légköri mérések összevágnak a gleccserkutatók korábbi méréseivel, amelyek szerint a Himalája-régió hőmérséklete évtizedenként átlagosan negyed Celsius-fokkal emelkedik, ami csaknem duplája a globálisan mért felmelegedésnek.

A mérések és a modellek is arra utalnak, hogy a barna felhők hőmérsékletnövelő hatása a légkör vizsgált rétegében körülbelül megegyezik az üvegházhatású gázokéval.

KAPCSOLÓDÓ CIKK