Indul az Origo Asztrobiológia Kurzus

Féléves online tudományos ismeretterjesztő tanfolyamot indít az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklődő, de szakirányú végzettséggel nem rendelkező olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe.

Bevezetés

Van-e élet a Földön kívül? Hogyan született meg az élet bolygónkon? Mennyire egyedi égitest a Föld a Világegyetemben? Vajon az anyag fejlődése törvényszerűen elvezet az élet megjelenéséhez? Ha pedig igen, a hosszú út végén mindig ott áll egy értelmes lény, aki visszatekint a folyamatra?

Ilyen és ehhez hasonló kérdések legtöbbünkben felmerültek már. Napjainkra jutott el a tudomány arra a szintre, hogy ezekről a témakörökről egzakt tudományos alapon, megfigyelésekkel alátámasztva vizsgálódhassunk. Ehhez az izgalmas, képzeletbeli utazáshoz ad vezérfonalat az [origo] új sorozata.

Az Origo Asztrobiológiai Kurzus féléves, online tanfolyam jellegű cikksorozat a Világűr alrovatban. Ennek keretében havonta egy-két alkalommal az érdeklődők összefoglaló cikket olvashatnak az asztrobiológia egy-egy témaköréről, továbbá ajánlatot kapnak kapcsolódó cikkekről és egyéb hazai, valamint külföldi forrásokról. A sorozat végén pedig aki szeretné, tesztelheti tudását.

A kurzus szorosan kapcsolódik az [origo] tudomány rovatához, azon belül is elsősorban a Világűr alrovathoz. Olyan keretet kíván nyújtani, amely segít az egymástól látszólag távoli hírek és felfedezések közötti kapcsolat bemutatásában, és a különböző helyekről szerzett információk egységes rendszerré történő összekapcsolásában.

A kurzus keretében csak a tudományos közvélemény által elfogadott, rangos szakmai folyóiratokban leközölt, avagy megbízható kutatóhelyek honlapjain megjelent anyagokat használunk fel. Emellett néhány olyan népszerű hipotézisről és lehetőségről is beszámolunk, amelyek még nincsenek megfelelően alátámasztva - de ezeknél mindig jelezzük, hogy nem bizonyított teóriákkal van dolgunk.

Mi az asztrobiológia?

Az asztrobiológia nem egy új vagy önálló tudományág. Sokkal inkább olyan tudományterületnek nevezhető, ahol eltérő szakterületen dolgozó kutatók cserélnek ismereteket és dolgoznak együtt. Egy tudományok közötti, interdiszciplináris témakör, a csillagászat és a biológia határmezsgyéjén.

Megnevezésére több kifejezést is alkalmaztak az elmúlt években. Az asztrobiológia mellett sokáig a bioasztronómia és az exobiológia kifejezést is használták, az elmúlt évek során azonban az asztrobiológia terjedt el és vált hivatalossá.

Sorozatunk egyik fő témaköre: a múlt és az élet nyomában a Marson (NASA)

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az asztrobiológia - munkamódszere miatt - természettudomány, és nem összekeverendő a hozzá hasonló hangzású, de természettudományos módszereket nem használó témakörrel. Természettudományos jellege abból ered, hogy megfigyeléseket végez, ezek alapján modelleket készít, majd a megfigyelt jelenségeket legjobban leíró modellt tekinti elfogadott elméletnek. Ezt további megfigyelésekkel igazolja, illetve cáfolja, és az elmélet fokozatosan változik, így közelítve a valóság egyre jobb leírását, amelynek révén fejlődik a tudományterület.

Az elmúlt évek kutatásai igazolták, hogy nem csak a külön elnevezésnek, de a külön kutatóintézményeknek is van létjogosultsága az asztrobiológiában. Ez az a terület, ahol a különféle tudományágak egymástól távoli jellege miatt szükséges az intézményes együttműködés.

A biológusnak a csillagásszal kell kooperálnia például, amikor egy műszert és észlelőprogramot terveznek a Naprendszeren kívüli bolygók (exobolygók) vizsgálatára. A bolygó színképéből például a légkör összetételére, abból pedig az esetleges élettevékenységre tudunk következtetni.

Fantáziarajz egy hármas csillagrendszerben keringő exobolygóról. Színképe, hőmérséklete és egyéb jellemzői a felszínén uralkodó viszonyokra utalnak (Caltech, NASA)

A geológus feladata például egy szonda leszállóhelyének a megtervezése lehet az alapján, hogy mondjuk a Marson mely felszínformák utalnak az egykori vizes állapotokra. A mikrobiológus akkor lép színre, ha azt kell megállapítani, van-e a kérdéses helyen kémiai avagy egyéb energiaforrás az esetleges élettevékenységhez. Fontos támpontokat kaphatunk a kutatáshoz, ha például a Földön a hasonlóan szélsőséges környezetben élő szervezeteket tanulmányozzuk. Végül a mérnök is közreműködik abban, miként kell megtervezni azt a szondát, amely a kérdéses célpontot a helyszínen vizsgálja.

A témakör aktualitása

Az elmúlt évtizedben több olyan tudományos felfedezés is született, amely közelebb visz minket a Földön kívüli élet kérdéseinek megválaszolásához: Kiderült, hogy az élet alapvető kémiai építőkövei már a csillagközi térben fejlődésnek indulnak. Felfedezték az első Naprendszeren kívüli bolygót és egyértelművé vált, hogy a bolygókeletkezés általános jelenség a Világegyetemben (jelenleg mintegy kétszázat ismerünk, és a számuk szinte napról napra nő). Kiderült, hogy egyes földi életformák sokkal szélsőségesebb körülményeket is kibírnak, mint eddig feltételeztük. Ugyanakkor az Europa (a Jupiter egyik holdja) és a Mars esetében elképzelhető, hogy napjainkban, illetve egykor hasonló körülmények uralkodtak a felszínükön (vagy a felszín alatt), mint a Földön az élet keletkezése idején.

Az Europa jupiterhold jégpáncélja, az alatta lévő óceánból belenyomult hatalmas "magmacseppekkel", amelyek sötét színüket az óceán vizében lévő oldott anyagoktól kapják (NASA)

Ugyanakkor sok alapvető, az élettel kapcsolatos kérdésre még nincs válaszunk. Egyelőre nem ismerünk egyetlen olyan égitestet sem, amely erősen hasonlít a Földre - bár az ősi Mars és az ősi Föld hasonlíthatott egymásra. Emellett egyelőre nem ismerünk egyetlen földön kívüli életformát sem, sőt pontosan még azt sem tudjuk, mi is az élet, illetve a földi élet.

A Nanedi Vallis nevű völgy a Marson. A bolygón számtalan felszínforma utal arra, hogy egykor víz folyhatott rajta - megfelelő helyen és időben ez talán ma is előfordul (ESA)

A Földön kívüli élet létezése egyike a legalapvetőbb tudományos kérdéseknek. Ha egyszer választ kapunk arra, van-e élet és esetleg értelem bolygónkon kívül, függetlenül attól, hogy a válasz pozitív vagy esetleg negatív lesz, alapvetően befolyásolja majd az egész emberiség gondolkodásmódját, és önmagunk helyzetének megítélését a Világegyetemben.