Nyilvános előadások az ELTE 125 éves Őslénytani Tanszékén

2007.09.04. 8:48

Az őslénytannal foglalkozó hazai szakemberek túlnyomó többsége az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tette meg kezdő lépéseit választott szakmájában. Az őket kinevelő Őslénytani Tanszék szép jubileumhoz érkezett, hiszen története 1882-ig nyúlik vissza.

Az Őslénytani Tanszék egész napos tudományos előadóüléssel ünnepli fennállásának 125 éves évfordulóját. Szeptember 5-én (szerdán) 9 órától az ELTE TTK Déli Épületében (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C), a Mogyoródi József teremben kerül sor a 20 előadásból álló programra. A tanszék jelenlegi oktatói és munkatársai, valamint egykori hallgatói a hazai őslénytannak szinte a teljes palettáját bemutatják. Az érdeklődők számos új eredményt ismerhetnek meg a jól ismert ammoniteszekről, nummuliteszekről, Nopcsa báróról és a negyedidőszaki emlősökről éppúgy, mint a kevésbé közismert kagylósrákokról és pörgekarúakról. A programból természetesen nem maradhat ki az elmúlt időszak slágertémájának számító bükkábrányi mocsárciprusokkal kapcsolatos legújabb eredmények ismertetése sem.

Bár a tanszéken dolgozó oktatók alapvetően a geológus szakos hallgatók felkészítését végezték, emellett az egyéb földtudományi szakok hallgatói, valamint több ezer biológia és földrajz szakos hallgató is itt ismerkedett meg az őslénytan alapjaival. A mindig naprakész, a legújabb tudományos eredményeket is magukba foglaló előadások elméleti anyagát a gyönyörű példányokból álló, gazdag gyakorló gyűjtemény hozta testközelbe.

A tanszék oktatói élen jártak a tankönyvek írásában, amelyek nem csak az egyetemi hallgatók körében bizonyultak nagyon népszerűnek: Telegdi Roth K. (1954): Ősállattan; Bogsch L. (1968): Általános őslénytan; Géczy B. (1972): Ősnövénytan; Géczy B. (1984): Őslénytan; Galácz A. & Monostori M. (1992): Őslénytani Praktikum; Géczy B. (1993): Invertebrata és Vertebrata Palaeontológia; Kázmér M. (1995): Angol-magyar geológiai szótár. Szintén említésre méltóak a tudományos ismeretterjesztés terén megjelent munkák, melyek közül talán a Gondolat Kiadónál megjelent könyvek a legismertebbek: Géczy B. (1979): Az eltűnt élet nyomában; Galácz A. (1983): Élő kövületek.

Forrás: ELTE TTK

Terepmunka - egy kép a magyar dinoszaurusz-kutató expedíció munkájából

Az oktatás mellett mindig kiemelkedő volt a tanszéken folyó tudományos kutatás. A teljesség igénye nélkül megemlíthető a tanszék első professzora, Hantken Miksa világhírű mikropaleontológiai tevékenysége. Tanítványa, Lőrenthey Imre a harmadidőszaki puhatestűek és tízlábú rákok területén végzett figyelemre méltó kutatómunkát. A múlt század közepén Telegdi Roth Károly és Bogsch László a harmadidőszaki puhatestűek vizsgálatában alkotott maradandó értékeket. Az 1960-as évektől kezdve, Géczy Barnabás iskolateremtő tevékenységének köszönhetően a földtörténeti középidő, azon belül is a jura időszak kutatása vált a tanszék fő profiljává. Tanítványai és követői ma is nemzetközileg elismert eredményeket mutatnak fel a jura ammoniteszek, brachiopodák, kagylók és mikrofosszíliák kutatása terén. Az utóbbi évtizedek mikropaleontológiai kutatásait főleg Monostori Miklós irányította. Szintén a tanszék hírnevét öregbíti az iharkúti dinoszaurusz lelőhely felfedezése, és az ott előkerült gazdag gerinces fauna jelenleg is folyó tudományos feldolgozása. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK