Készül a Hold felé az új japán űrszonda

2007.09.20. 9:59

2007. szeptember 14-én startolt a SELENE-szonda, Japán második olyan űreszköze, amely a Holdat fogja részletesen tanulmányozni. Egy éven keresztül kering majd kísérőnk körül, feltérképezve annak felszínét, gravitációs anomáliáit és a körülötte mozgó töltött részecskéket.

Néhány kisebb műszaki probléma miatt nyolcnapos késéssel, 2007. szeptember 14-én egy H-2A jelű hordozórakéta indította a SELENE nevű holdszondát a Tanageshima űrközpontból. A közel 3 tonnás, 2,1 x 2,1 x 5,8 méteres, eredetileg Kaguya elnevezésű űreszköz egyike az eddigi legösszetettebb japán szondáknak. Hivatalos neve a SELenological and ENgineering Explorer angol kifejezésből származó mozaikszó, amely jelzi, hogy az űreszköz a Hold felderítése mellett a műszaki kísérletnek is tekinthető.

A SELENE 14 érzékelővel végzi méréseit, emellett két mikroműholdat is kibocsát. Utóbbiak 50 kg-os, 1 x 1 x 0,65 méter átmérőjű egységek, amelyek szintén a Hold körül fognak mozogni. Egyikük a töltött részecskék jellemzőit és a mágneses tér viselkedését tanulmányozza majd. Társa átjátszóállomás szerepet tölt be a fő egység felé, emellett rádióadásának vizsgálata a Hold gravitációs anomáliáiról is információt nyújt.

A SELENE műszerei és azok feladatai az alábbiakban összegezhetők:

  • röntgen spektrométer (XRS): a holdfelszínen előforduló különböző elemek (főleg Mg, Al, Si, Ca, Ti, Fe) gyakoriságának mérésére
  • több hullámsávú képfelvevő (MI) és terepkamera (TC): a felszínt folyamatosan pásztázza és 10 méteres felbontással rögzíti, sztereoképeiből domborzatmodell is készíthető
  • spektroszkóp (SP): 296 féle hullámsávban méri a sugárzás intenzitását, amivel a felszín összetétele közelíthető
  • lézeres magasságmérő (LALT): minden korábbinál pontosabb domborzati térképet alkot a Hold felszínéről
  • töltött részecske spektrométer (CPS) és gammaspektrométer (GRS): a galaktikus kozmikus sugarak által gerjesztett felszíni anyagoktól kiinduló gammasugárzást és  neutronokat elemezve ad információt az összetételről
  • rádiótudományi kísérlet (RS): a két mikroműhold (RSTAR, VSTAR) segítségével végzett mérések tartoznak ide, amelyek révén megállapítható, hogy a Hold körül van-e a földi ionoszférára emlékeztető, de annál sokkal ritkább, töltött részecskékből álló felhő
  • Doppler-mérések rádióadói (RSAT): a fő műhold és a két mikroműhold rádióadásai nem csak kommunikációra használhatók. Segítségükkel azok mozgása, abből pedig a Hold gravitációs tere is nagy pontossággal feltérképezhető
  • nagyfelbontású televíziókamera (HDTV): kifejezetten a földkelték megfigyelésére elhelyezett műszer, amely bolygónkat rögzíti, amint a SELENE keringése során az látszólag a Hold látóhatára fölé elemelkedik
  • radarszonda (RS): 5 MHz frekvenciájú radarhullámokkal a felszín alatti régiókat vizsgálja
  • magnetométer (LMAG): a mágnesezett felszíni területeket tanulmányozza
  • plazmadetektor (PACE): a felszínről elszakadó ionokjat vizsgálja
  • felsőlégkör- és plazma-képalkotó (UPI): a földi felsőlégköri ionok eloszlását és jellemzőit örökíti meg 10 percenként
  • VLBI rádióforrás (VRAD): szintén a holdi gravitációs tér és a gravitációs anomáliák vizsgálatára szolgáló műszer
Forrás: JAXA
A SELENE-szonda szerkezete (JAXA)

A SELENE-szonda a startot követően sikeresen kinyitotta antennáját, és jelenleg a Föld körüli pálya fokozatos módosításával a Holdhoz vezető útra készül, ahová az indulás után 5 nappal érkezik majd meg. A tervek alapján egy éven keresztül tanulmányozza kísérőnket, miközben poláris pályán mozog, mintegy 100 km-re haladva kísérőnk felszíne felett. A sarkok felett rendszeresen áthaladó útvonalra nemcsak a kedvező térképezési lehetőség miatt esett a választás, hanem mert így a poláris kráterekben esetleg előforduló vízjég is tanulmányozható.

A szonda a Hold felszínét, belső szerkezetét és gravitációs terét tanulmányozza. A megfigyelések eredményeként közelítőleg 10 méteres felbontással fogjuk a felszín összetételét és domborzatát megismerni. Felszín alá behatoló radarhullámok néhány kilométer mélységből nyújtanak adatokat. Segítségével többek között a kiterjedt holdbéli bazalttengerek alatti kőzetrétegek, a hatalmas becsapódásos medencék aljzata is tanulmányozható lesz. A SELENE-szondának a Hold gravitációs teréről készült méréseit a tervek alapján a NASA is felhasználja a 2008-ban induló amerikai Moon Reconnaisance Orbiter-szonda pályájának pontos tervezéséhez.

A 480 millió dolláros küldetés a tudományos vizsgálatok mellett videokamerájával kifejezetten a nagyközönség számára örökíti majd meg, amint a Hold körüli pályáról figyelve bolygónk a látóhatár fölé emelkedik. Utóbbi a program népszerűsítését és a szponzorok megtartását célozza.

Forrás: JAXA

A SELENE-szonda programjának fő lépései (JAXA)

A SELENE nem az első japán holdszonda. 1990-ben a Hiten is keringett már kísérőnk körül, amely részben technológiai céllal kibocsátott magából egy kisebb, Hagamordo nevű űreszközt. A Hiten 1993-ban a terveknek megfelelően a Holdba csapódott. A SELENE programot további japán szondák, és idővel akár emberes holdexpedíció is követhetik a tervek alapján. A Hold egyre népszerűbb célpont az ezredforduló utáni űrkutatásban. A kínaiak szintén idén tervezik egy holdszonda indítását, akárcsak India és Európa. Bár korai lenne újabb holdversenyről beszélni, az élénkülő érdeklődés kísérőnk felé talán már az erőforrásainak kiaknázása felé tett első lépésnek tekinthető.

Mit gondolnak az olvasók a holdutazásról?

A legutóbbi holdszonda, az európai SMART-1 2004 novembere és 2006 szeptembere között keringett a Hold körül, számos új technológiát, köztük az ionhajtóművet is kipróbálva. Az utóbbi években szóba kerültek újabb emberes küldetések is. Összesen 4006 érdeklődő véleménye alapján a nagyközönség az alábbiak szerint ítéli meg, mikor fog újra ember a Hold felszínére lépni:

  • Évek kérdése és újra eljutunk a Holdra 30,3 %
  • Több évtized is eltelik az újabb útig 13 %
  • Szerintem nem a Hold a legfontosabb célpont  56,7 %

Forrás: NASA

Földkelte a Hold körüli pályáról (NASA)

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK