A vörös bolygóhoz másfél éve, 2006 márciusában megérkezett Mars Reconnaisance Orbiter (MRO) szonda megfigyelései alapján több helyen tisztázták az idős vízfolyásnyomok és a fiatalabb felszíni képződmények kapcsolatát. A vizsgált területeken gyakori rétegtani helyzet, hogy az idős vízfolyásnyomokat nagy területeken borítják a náluk fiatalabb lávafolyások.

Forrás: NASA, JPL, UA
1-3 millió éves vízfolyásnyomok

Az egyik ilyen tanulmányozott vidék az Athabasca Valles régiója volt, amelyet nagy valószínűséggel a felszín alól vulkáni hatásra feltört víz áramlása hozott létre. A megfigyelt vízfolyásnyomok többségét vékony, néhány méter vastag lávatakaró borítja. Elképzelhető, hogy ez a rétegtani helyzet általános a Marson, és a vízfolyásnyomok, valamint a vulkáni eredetű lávák gyakran fordulnak elő ilyen párosításban.

Ha a fentiek a bolygó nagy területére is érvényesek, akkor az távlatilag is befolyásolhatja számos űrszonda vizsgálati lehetőségeit. Eszerint a leszállóegységek gyakran ott is csak vulkáni kőzeteket találhatnak, ahol nagyobb méretskálán vizsgálva a közelben idős vízfolyásnyomok vannak. Leszállás után a vízfolyásnyomokat mégsem képesek közvetlen megvizsgálni, mivel a felszíni lávatakaró alatt találhatók. Ugyanakkor nem szabad egy új szonda új léptéken végzett megfigyeléseiből az egész bolygóra általánosítani, a pontosabb értékeléshez további elemzések szükségesek.

Az MRO részletes felvételei a víz mai előfordulási lehetőségével kapcsolatban is adtak új eredményeket. Mint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, még a Mars Global Surveyor (MGS) segítségével sikerült az elmúlt években keletkezett, vízfolyásnyomokra emlékeztető képződményeket azonosítani. A kérdéses alakzatokat az MRO HiRISE kamerájával is szemügyre vették, és az így nyert eredmények nem feltétlen támasztják alá azok folyásos eredetét.

Forrás: NASA, JPL, UA

Néhány folyásnyom az MRO 26 cm felbontású felvételén (d.sz. 31 k.h. 191). A kép nagyméretű változatának letöltése (NASA, JPL, UA)

A friss folyásnyomoknak tartott területek olyan vidékeknek bizonyultak, ahol a meredek lejtőkön a finom poranyag könnyen megindulhat lefelé, és víz nélkül is folyásnyomokra emlékezető szerkezeteket alkot. Emellett az infravörös spektrométer mérései alapján a fent említett világos folyásnyom nem tűnik sem jégnek, sem a víz elpárolgása után visszamaradt sós anyagnak. Az új megfigyelések tehát nem támogatják a recens folyékony vízzel kapcsolatos eredetet, inkább arra utalnak, a sárfolyásokként elhíresült képződmények néhány millió évvel ezelőtt keletkeztek.