Kalcit: kettőslátás alkohol nélkül

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ásvány- és Kőzettárának közreműködésével az ásványok világába kalauzoljuk olvasóinkat. Újabb összeállításunkban a kalcitot mutatjuk be, gyönyörű képek kíséretében.

Kalcit - mészkő, márvány

A tengerben parányi mészvázú egysejtűek milliói is élnek. Mészvázuk törmelékéből mésziszap lesz, amely idővel kőzetté szilárdul. A döntően kalcitból álló üledékes kőzet a mészkő. A mészkő nagy mélységben, nagy nyomás hatására átkristályosodhat, márvány lesz belőle. A márvány ugyanúgy kalcitból áll, mint a mészkő, csak nagyobbak benne a kalcitkristályok. Mind a mészkő, mind pedig a márvány igen kedvelt építő- és díszítőkő. Édesvízben képződött, sárgásfehér, lyukacsos mészkőből (szaknyelven travertino) épült például a Parlament, a Halászbástya és a Mátyás-templom.

Egy másik jellegzetes építőkő a tengervízben képződött, tömör vörös mészkő, amely igen gyakran tartalmaz csigára emlékeztető, olykor több tíz centiméteres ősmaradványokat, ún. ammoniteszeket. Ilyen vörös mészkőből készült az 1000 Ft-os bankjegyen is látható Herkules-kút Mátyás király idején a Visegrádi palotában, de sok középületben, postán, aluljáróban is találkozhatunk vele járókőként, falburkolatként.

A kalcit könnyen képződik és könnyen oldódik is: ezért karsztosodhat a mészkő, így képződnek a mészkőben a cseppkőbarlangok. A cseppkő anyaga is kalcit.

"Kettőslátás" alkohol nékül

Izladi pát hasadási idom. Az idom leghosszabb éle 3,5 cm. A példány Szibériából, Oroszországból származik, ahol a 20. század második felében az izlandi pátot optikai felhasználásra bányászták

A fentin képen egy "tökéletes" kalcit egykristályból hasítással előállított idom látható. Jól megfigyelhető a kalcit optikai kettős törése: a kristály alá tett papírlap felirata megkettőződve látszik. Ennek oka, hogy a kalcitba lépő fénysugár kettéválik. A kristályt körbeforgatva a papírlapon az egyik felirat helyben marad, a másik elmozdul, kört ír le. A kalciton áthaladó mindkét fénysugár jellemző tulajdonsága, hogy síkban polarizált, ezért az izlandi pátot régebben polarizált fénysugár előállítására is használták.

Polarizált fényt a kőzettani, ún. polarizációs mikroszkópban használunk az ásványok vizsgálatára. Az izlandi pátból készült nikol-prizmát a fénysugár útjába helyezve polarizált fényt kapunk, amivel jól vizsgálhatók az ásványok. Hogy mégse kettős, "részeges" képet lássunk a mikroszkópban, a kalciton áthaladó két fénysugár közül az egyiket (amelyik nem forgatja körbe a feliratot) kizárták a mikroszkópból a teljes visszaverődés segítségével.
Mára az izlandi pátból készült nikol-prizmát modernebb optikai eszközök váltották fel a polarizációs mikroszkópokban.

* * *

Szómagyarázat

háromszöges (trigonális) kristályrendszer: A kristályrendszerre jellemző minimális szimmetria egy 120^o-os forgástengely (trigir).

hasadás: Ha egy ásványt megütve az síklapok mentén válik ketté, az ásvány hasad. (Ha az elválás egyenetlen felszín mentén történik, az ásvány törik.)

kristályrendszer: A kristályos anyagok térbeli (háromdimenziós), rendezett kristályrácsában szabályos ismétlődéseket (szimmetriát) találunk. Ez a belső szimmetria a kristályok külső alakjában is tükröződhet. A kristályok alaktani (kristálymorfológiai) jellemzésére e szimmetriákat tudjuk felhasználni. A szemmel is észlelhető szimmetriaelemek (síkra tükrözés, tengelyek szerinti forgatások, középpontra tükrözés) alapján a kristályokat 7 kristályrendszerbe soroljuk. Ezek rendre a háromhajlású (triklin), egyhajlású (monoklin), rombos, háromszöges (trigonális), négyszöges (tetragonális), hatszöges (hexagonális) és szabályos (köbös). A kristályrendszer jellemző szimmetriaelemei határozzák meg, hogy az ásvány kristályrácsa milyen koordinátarendszerben írható le ("kristálytani tengelyek").

polimorfia: többalakúság, szilárd vegyület esetében az azonos kémiai összetétel többféle kristályszerkezettel valósulhat meg. Példák: C - a szén polimorf módosulatai a hexagonális kristályrendszerű grafit (C^hex) és a szabályos kristályrendszerű gyémánt (C^szab); CaCO₃ - két gyakori polimorf módosulata van: a kalcit trigonális kristályrendszerű (CaCO₃^trig), az aragonit rombos kristályrendszerű (CaCO₃^romb).

romboéder: kristályforma, amely 6 darab rombusz alakú kristálylapból áll. Úgy képzelhetjük el legegyszerűbben, hogy egy kockát valamelyik testátlója mentén összenyomunk vagy megnyújtunk.

rombos kristályrendszer: A kristályrendszerre jellemző minimális szimmetria három darab, egymásra merőleges, 180o-os forgástengely (digir), vagy két darab, egymásra merőleges tükörsík.

* * *

Az ELTE Ásvány-és Kőzettár elérhetőségei

1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C (földszint) - az ELTE Lágymányosi campusának déli, a Lágymányosi híd felé eső épülete
Telefon: [phone]
[e-mail]

Nyitva tartás:
Az egyetemi szorgalmi időszakban (szeptember-december, február-május) hétfő, szerda, péntek: 10-16.
Minden hónap utolsó vasárnapján: 10-16.
Más időpontokban is fogadnak csoportokat előzetes egyeztetéssel.

Belépők:
Teljes árú: 400 Ft
Kedvezményes (diák, nyugdíjas): 200 Ft
Családi jegy: 800 Ft
Csoportos jegy (minimum 10 fő): 2000 Ft
Díjtalan a belépés 6 éven alul és 65 év felett, mozgássérülteknek (+1 fő kísérőnek), valamint ELTE-s diákoknak és dolgozóknak

Tárvezetés (csak előre bejelentett csoportoknak, maximum 40 fő):
Magyarul: 1500 Ft
Angolul, németül: 3000 Ft