Kell egy magyar műhold

Sokan azt gondolják, hogy műholdat építeni költséges "úri hobbi". Valójában az egyik legnagyobb hozzáadott értéket és profitot biztosító tevékenység, amely mágnesként vonzza a külföldi fejlett technológiát és tőkét - mondta az [origo]-nak a legnagyobb hazai űripari vállalat vezetője. A cég meg is tudná építeni az űreszközt, India pedig felajánlotta a pályára állítását.

Talán nincs messze az idő, amikor Föld körüli pályára áll az első magyar műhold, és Magyarország tagja lesz az Európai Űrügynökségnek, az ESA-nak. A magyar űripar helyzetéről és lehetőségeiről, valamint Magyarország várható ESA-tagságáról Solymosi János, a legnagyobb magyar űripari cég, a Bonn-Hungary Kft. igazgatója és Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója nyilatkozott [origo]-nak.

[origo]: Hogyan indultak?
Solymosi János: Magyarországon az űrkutatás már közel negyvenéves múltra tekint vissza. Az 1990-es évek előtt főleg akadémiai, egyetemi kutatóhelyek köré csoportosult. A 1970-80-as éveket lehet tekinteni az aranykornak, ekkoriban nagy presztízsértékű programokban vettünk részt a volt szocialista országok űrkutatási szervezete, az Interkozmosz égisze alatt. Én ebben az időben közel tíz éven át a Műegyetem Űrkutató Csoportjában dolgoztam, és részese voltam azoknak a legendásan szép és izgalmas feladatoknak. Bár a rendszerváltás után - amikor a hazai lehetőségek visszaestek - néhányan külföldre mentek, illetve az idő múlásával az idősebb kollégák nyugdíjba vonultak, az akkori szakembergárda egy része, egy nagyon jól képzett, komoly mag még megvan. A privát szektor megerősödése is 1990 után kezdődött. A cégünk 18 évvel ezelőtt kezdte meg működését és jelenleg a mi vagyunk Magyarország legnagyobb űripari cége.

Milyen űripari tevékenységgel foglalkoznak?
A tevékenységünk főleg az űrtávközléshez kapcsolódik, ami nagyon fontos része az űrkutatásnak. Egy pályára állított műholdnak folyamatosan kapcsolatot kell tartania a földi vezérlőállomással, ahonnan állandóan figyelemmel kísérik az üzemállapotát és olykor parancsokat adnak neki. Ezt a kétirányú kommunikációt az úgynevezett műhold-telemetriai rendszer biztosítja, amivel gyakorlatilag úgy lehet a távolból a műholdat kezelni, mintha ott lennénk mellette. Mi ezen a területen, vagyis a távvezérlő feladatok megoldásában értünk el jelentős eredményeket.

Komplett földi vezérlőállomást tudunk készíteni, amelyek lényegében speciális mikrohullámú berendezések. A teljes munkafolyamatot visszük, képesek vagyunk az ötlet megszületésétől a végminősített berendezésig mindent megcsinálni házon belül. 40 gigahertzig fel vagyunk szerelve a legmodernebb gépekkel, műszerekkel, van kutató-fejlesztő, gyártó és összeszerelő részlegünk, számítógéppel vezérelt CNC-berendezéseink. Van még egy nagyon fontos dolog, és lényegében ez teszi fel az i-re a pontot: a tesztlaborjaink, ahol az űrben fellépő mostoha követelményeket tudjuk tesztelni. Ezek a laborok ilyen összeállításban egyedülállóak az országban.

Létezik-e az Önökéhez hasonló más űripari cég Magyarországon?
Van egy-két kisebb cég, akik hasonló dolgokkal foglalkoznak, és egy-egy részterületet nagyon ügyesen és színvonalasan csinálnak, de nekik nincsenek ilyen speciális vizsgálóberendezéseik. Mi azt a teljes technológiát birtokoljuk, amivel akár egy komplett műholdat is meg lehetne építeni.

Hol tudják eladni az elkészült berendezéseiket?
A nemzetközi piacon adjuk el a termékeinket, vannak országok, amelyekkel hagyományosan jók a kapcsolataink. Az egyik ilyen ország India, ahová az elmúlt 15 évben már nagyon sok eszközt szállítottunk, és fontos műholdas programokban veszünk részt. Megemlíteném például, hogy az idén India Hold körüli pályára szándékozik állítani egy új műholdas szondát, és ehhez a programhoz mi mikrohullámú tesztberendezésekkel járulunk hozzá. De részt veszünk az Indonéz Űrkutatási Hivatal azon műholdas programjában is, amit a cunamik monitorozására hoztak létre. Az űrtávközlési piac láthatóan dinamikusan növekszik.

A cég egyik terméke: mikrohullámú csillapítómátrix műholdas csatorna mérésekhez

Milyen terveik vannak a közeljövőben?
Nagyon fontos lenne egy magyar műhold megépítése. Már évek óta kapcsolatban állunk angol, német, francia űripari cégekkel és az Indiai Űrkutatási Hivatallal, és most jó lehetőség kínálkozik a kooperációra, az első magyar műhold megépítésére. Nálunk minden lehetőség megvan arra, hogy házigazdái legyünk a projektnek, és az indiaiak felajánlották, hogy pályára állítanák a holdat. Cégünk 2008. január 18-án Delhiben az elnöki palotában aláírt egy együttműködési szándéknyilatkozatot az indiai kormány egyik high-tech cégével. Ez a cég egyben az Indiai Űrkutatási Hivatal technológiai cége is, itt készülnek az indiai műholdak fedélzeti berendezései. Sokan azt gondolják, hogy műholdat építeni költséges "úri hobbi". Valójában az egyik legnagyobb hozzáadott értéket és profitot biztosító tevékenység, amely mágnesként vonzza a külföldi fejlett technológiát és tőkét. Pont azt, amire a legnagyobb szüksége van az országnak.

Both Előd (a Magyar Űrkutatási Iroda Igazgatója)

[origo]: Magyarország még nem teljes jogú tagja az Európai Űrügynökségnek, az ESA-nak. Várható-e, hogy az lesz?
Both Előd: Tulajdonképpen azon múlik, hogy Magyarország részéről meglegyen az erős politikai akarat, és ez az erős politikai akarat meghozza magával a belépéshez szükséges pénzt is. Jelenleg úgynevezett együttműködő európai állama vagyunk ESA-nak, ami a rendes tagság előszobája, és évi 1 millió euró befizetésével jár. Ennek az összegnek a visszapályázása annak ellenére nem okoz jelenleg gondot, hogy az ipar gyakorlatilag ki van zárva a közvetlen pályázásból. Ha teljes jogú tagok lennénk, akkor évi 6-7 millió eurót kellene befizetnünk, de ez nagyrészt visszajönne az ipari és kutatási megrendelésekből.

A velünk egy időben csatlakozott tagállamok között van-e már ESA tag?
Még nincs, de pillanatok kérdése, hogy Csehország az lesz. Akárcsak mi, Csehország is hivatalosan bejelentette szándékát a belépésre. Ám ők ténylegesen lefolytatták a szükséges tárgyalásokat, és az idei tavaszi vagy nyári tanácsülésen az ESA dönteni fog a tagfelvételről. Nagy az esély, hogy igent mondanak, és akkor az új tagállamok közül Csehország lesz az első, amely 2009. január 1-jétől ESA tag lesz. Világéletemben azt szerettem volna, hogy Magyarország legyen az első, de ez már nem fog összejönni.

Mi voltunk az elsők, akik 1991-ben általános együttműködési megállapodást kötöttünk az ESA-val, mi voltunk az elsők, akik 1998-ban beléptünk az úgynevezett PRODEX-programba, és mi voltunk az elsők, akik 2003-ban európai együttműködő állam lettünk. És most a csehek beelőztek. De nem tettünk le róla, hogy mi legyünk a másodikak. Talán a csehek belépése felrázza az itthoni döntéshozókat.