A leszállás tervezett forgatókönyve

A Phoenix küldetésének legveszélyesebb része az az alig 7 percig tartó szakasz, amelynek során a szerkezet a bolygóközi térből belép a Mars légkörébe és eléri a szilárd felszínt. Mivel - mint azt már említettük - a földi irányítóközpontban kiadott (a világűrben rádiójelek formájában, vagyis gyakorlatilag fénysebességgel haladó) utasítások kb. 15,3 perc alatt érnek el az űrszondához, a leszállás összes művelete automatikusan zajlik, emberi beavatkozásra nincsen lehetőség. Így az űrszondát tervező, illetve a küldetést irányító szakemberek ebben az időszakban csak követni tudják az alábbi eseményeket. (Az itt közölt adatok a leszálláshoz képest másodpercben kifejezett időpontok. A leszállás pillanatában T=0.)

  • T-2272 s: a meghajtórendszer készenléti állapotba helyezése.
  • T-952 s: a 2001 Mars Odyssey keringőegység megkezdi a Phoenix UHF-antennájáról érkező telemetriai adatok folyamatos továbbítását a földi irányítóközpontba, valamint a Green Bank-i rádiótávcső is elkezdi folyamatosan figyelni a Phoenix rádiójeleit (továbbá a Mars Reconnaissance Orbiter, illetve Mars Express űrszondák is rögzítik majd a Phoenix leszállás közben kibocsátott adását).
  • T-892 s: a légköri belépőegység leválik a bolygóközi szállítóegységről.
  • T-832 s: az űrszonda a felszín felé fordítja hővédő pajzsát, és a légköri belépéshez megfelelő helyzetbe állítja magát (időtartam: 90 s).
  • T-439 s: belépés a Mars légkörébe (felszín feletti magasság: 125 kilométer, sebesség: 20 160 kilométer/óra).
  • T-412 s: az űrszonda körül kialakuló plazmaréteg miatt átmenetileg megszakad az összeköttetés az irányítóközponttal.
  • T-297 s: 41 kilométeres magasságban a hővédő pajzs hőmérséklete eléri tervezett maximális értékét, 1420 oC-ot.
  • T-292 s: a fékeződés és az ereszkedés következtében megszűnik a plazmaréteg az űrszonda körül, és helyreáll az összeköttetés a földi irányítóközponttal.
  • T-217 s: 12,6 kilométeres magasságban, miközben az űrszonda már csak 2 080 kilométer/órás sebességgel közeledik a felszín felé, kinyílik a fékezőernyő.
  • T-202 s: 11 kilométeres magasságban leválik a hővédő pajzs.
  • T-192 s: leereszkedik és kinyílik az űrszonda három lába.
  • T-142 s: bekapcsol a magasságmérő radar.
  • T-44 s: rövid adatátviteli szünet kezdődik, mert a kommunikációs rendszer a hátsó védőburkolaton lévő UHF-antennáról átvált a leszállóegységen található UHF-antenna használatára.
  • T-43 s: 1 kilométeres magasságban, miközben az űrszonda már csak 200 kilométer/órás sebességgel közeledik a felszín felé, a leszállóegység leválik a hátsó védőburkolatról (és az ahhoz rögzített fékezőernyőről).
  • T-40 s: működésbe lépnek a fékezőrakéták.
  • T-38 s: az adatátviteli szünet véget ér.
  • T-18 s: 12 méteres magasságtól az űrszonda kb. 8,6 kilométer/órás állandó sebességgel közeledik a felszín felé, amit a fékezőrakéták összehangolt és finoman szabályozott működése tesz lehetővé. A rakéták addig működnek majd, amíg a szerkezet lábai el nem érik a szilárd felszínt.
  • T=0 s: LESZÁLLÁS!

A leszállást földi rádióteleszkópok is követik, többek között a NRAO rendszer 100 méter átmérőjű green banki távcsöve is, ahonnan a szondáról érkezett jelek Doppler-eltolódásából tudják a Phoenix mozgását nagy pontossággal megállapítani. Az itt fogott adás ideális esetben néhány másodperccel korábban megerősítheti, hogy a szonda stabilan megállapodott a felszínen - mielőtt még a Phoenix biztos jelet küldene magáról.

  • T+60 s: a Phoenix rádióadójának kikapcsolása.
  • T+1148: a napelemtáblák kinyitásának megkezdése (azért csak ekkor, hogy a fékezőrakéták által felkavart por kiülepedhessen a felszínre, és ne hulljon rá a napelemtáblákra).

Forrás: NASA, JPL

A leszállás fázisai (NASA, JPL)


Az első adatok és felvételek

Ezt követően a földi irányítóközpontból letöltik a Mars Reconnaissance Orbiter és a Mars Express űrszondák által a leszállás során rögzített rádióadásokat is, amelyek feldolgozása több órát is igénybe vehet. A 2001 Mars Odyssey pedig hajnali 3.43-4.02 között kerül olyan helyzetbe, hogy ismét továbbíthassa a Phoenix adatait. Így az első felvételek, amelyeket az űrszonda a tervek szerint a napelemtáblákról készít majd, hogy a mérnökök ellenőrizhessék azok állapotát, 4.30 körül jelenhetnek meg a földi irányítóközpont kivetítő-képernyőin. Az első hivatalos sajtótájékoztatóra közép-európai idő szerint reggel 6 órakor kerülhet sor.

A landolás eseményeit és a felszíni aktivitás első óráit élőben követjük rovatunkban.

 

 

A leszállás fázisai és paraméterei (NASA, JPL, UA)