A Discovery űrrepülőgép küldetése eddig a terveknek megfelelően alakul: az űrhajósok mindhárom űrsétát végrehajtották, a japán Kibo-rendszer legnagyobb, most csatlakoztatott egysége tökéletesen működik, az egyik napelemtábla problematikus forgatószerkezeténél pedig mintát vettek a mozgást akadályozó anyagból. Képes-filmes beszámolónk az elmúlt napok aktivitásáról.

Mint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, a Nemzetközi Űrállomás (ISS) bal oldali nagy napelemtábláját forgató rendszer tavaly nyár óta akadozik mozgása közben, ezért le is állították. Az eddigi vizsgálatok alapján valamilyen szigetelés szakadhatott fel a forgó felületen, amely érdes részeket és összegyűrődött, összetömörödött darabokat hozott létre.

Michael Fossum asztronauta az első és második űrsétán közelebbről is tanulmányozta a szerkezetet. A jelek alapján a forgó, egymáson elcsúszó felületek könnyű mozgását segítő borítás néhol levált, feltorlódott és csomókat alkotott. Ezek a csomók nemcsak akadályozzák a mozgást, de a forgás során vájatot is mélyítettek a felületbe, tovább fokozva a sérülés mértékét.

Bár létezik egy tartalék forgatórendszer is (közvetlenül a hibás mellett), ezt egyelőre nem akarják felhasználni a szakemberek. A probléma pontos okának kiderítése azért is fontos, hogy megelőzzék a másik, jelenleg még hibátlanul üzemelő egységnél egy hasonló gond jelentkezését.

A második űrsétán a japán robotkart rögzítették a végső helyére, majd a Kibo rendszer múltkor felszállított PS-egységét csatlakoztatták át a mostani egységhez. A harmadik és egyben utolsó űrsétára vasárnap került sor, amelyet Michael Fossum és Ronald Garan végzett el 6 óta 33 perc alatt. Ennek keretében egy nitrogéntartályt kicseréltek az egyik hűtőrendszernél, elhelyeztek egy megjavított kamerát, és néhány külső szerelést végeztek a Kibo főmoduljánál.

Forrás: NASA

Mike Fossum a második űrsétán (NASA)

Emellett az utolsó űrsétán mintát gyűjtöttek a napelemrendszer mozgását akadályozó, fent ismertetett töredékekből, amelyeket a visszatérés után a Földön fognak részletesen megvizsgálni.

Ismét üzemel a toalet

Forrás: NASA

Az űrállomás orosz készítésű, speciális súlytalansági WC-je nem üzemelt megfelelően, a legénységnek ezért a Szojuz-űrhajóban kellett a dolgát végeznie - amelynek kapacitása nem ekkor személyzetre van méretezve. A súlytalanságban használt WC-k működésükkor erős légáramlatot használnak, a szivattyú által beszívott levegő ragadja magával az elkóborolt szilárd és folyékony elemeket, valamint a kellemetlen szagokat.

Az elnyelt folyadék víztartalmát tisztítás után újrahasznosítják, a szilárd állagú anyagokat pedig összegyűjtik, összepréselik, majd az út végén a Földre hozzák. Az emberi végtermékeket nagy körültekintéssel kell kezelni, ugyanis ha a bennük lévő mikrobák az űrállomás sajátos viszonyai között elszaporodnak, súlyos egészségügyi problémákat okozhatnak.

Az ISS fő WC-jénél a levegőt beszívó rendszer volt hibás. A problémát a Discovery által feljuttatott pumpa beüztemelésével sikerült megoldani - a berendezést nem sokkal a javítás után élesben sikeresen tesztelték is.

Belakható az ISS legnagyobb szobája: a Kibo PM-modul

Az asztronauták június 4-én nyitották ki a Kibo PM jelű főegységét, és léptek a belsejébe. Akihiko Hoshide japán űrhajós tréfásan egy papíron olvasható felirattal jelezte, hogy hazájában űrhajósokat és űrkutatás iránt érdeklődő mérnököket keresnek - a következő években intenzív kutatómunka indul az ISS japán részében is.

Forrás: NASA

A Kibo PM-modul nagy belső tere (NASA)

A Kibo PM-modulja az egyik legnagyobb az eddig feljuttatott egységek között. Hatalmas belső tere még jórészt üres, és mivel ilyen állapotban is 16 tonnát nyomott, ezért nem lehetett teljesen felszerelt állapotban indítani az űrrepülőgéppel. A modul összesen 23 kísérleti rekeszt tartalmazhat, de jelenleg még csak 4 van benne.

Mint említettük, a Kibo korábban felszállított PS jelű egységét, amelyet eredetileg a Harmony modulhoz csatlakoztattak, átmozgatták a nagy PM egység felső részére a robotkarral, emellett további szereléseket, illetve áthelyezéseket is végeztek a Kibo részein. A 10 méter hosszú japán robotkart is beüzemelték, amely egyik végén az ISS rácsszerkezetéhez csatlakozik. Tesztelését a keddi napra tervezik.

 

 

Videofilm az első űrsétáról (NASA)

A Discovery külső felületének vizsgálata eddig jó eredménnyel zárult, és komoly sérülés nem mutatkozott. Még az ISS megközelítésekor, a szárnyak belépőélein lévő szenzorok észleltek valami furcsaságot az RCC 15-ös és 16-os paneleknél. A közeli vizsgálatok során azonban itt sem mutatkozott sérülés. A Discovery június 14-én tér vissza a Földre.

 

 

Videofilm a harmadik űrsétáról, a nitrogéntartály kicseréléséről (NASA)