Mint arról néhány napja beszámoltunk, a Phoenix-űrszonda fedélzeti laboratóriumában végzett anyagvizsgálat meghozta a küldetés várva-várt eredményét: sikerült közvetlen elemzési módszerrel kimutatni a Mars felszínéről vett törmelékminta H2O-tartalmát. A kiemelkedő fontosságú felfedezés végre tudományosan igazolt ténnyé szilárdítja a feltételezést, mely szerint jelenleg is létezik vízjég az égitesten. Az eredmény számos olyan vitát lezár, amelyek az elmúlt közel másfél évszázadban a marsi vízzel kapcsolatban zajlottak, és új fejezetet nyit a bolygó tanulmányozásában: a múltbeli életformák nyomait és a remélhetőleg máig fennmaradt élettevékenység jeleit kereső küldetések időszakát.

Marsi vízjég: végre bizonyíték, nem ígéret

Annak ellenére, hogy szinte minden marskutató sejtette (remélte) a fagyott víz jelenlétét a felszínközeli rétegekben, szükség volt egy olyan űrszondára, amely képes megérinteni a jeget, mintát venni belőle, s terepi módszerekkel megvizsgálni. Ehhez természetesen szükség volt a leszállóhely körültekintő kiválasztására és a leszállás hibátlan műszaki megvalósítására, de miután a Phoenix lábai elérték a bolygó felszínét, már csak idő kérdése volt, hogy igazolódjon a "papírforma". Igaz, kissé meglepő módon sokáig kellett várni, hogy ne csak a néhány centiméter mélységben talált világos réteg keménysége, vagy a kitakart fehér foltok zsugorodásáról készült felvételsorozat jelentse a kulcsfontosságú bizonyítékot.

Az űrszondát készítő szakemberek a TEGA elnevezésű hevítéses gázelemző berendezéstől várták a legizgalmasabb eredményeket, ám a landolás óta eltelt két hónap során több technikai probléma is akadályozta a műszer használatát. Végül azonban - mint arról múlt pénteken már részletesen beszámoltunk - július 30-án sikerült a detektorba mintát juttatni, s ennek vizsgálata végre közvetlen terepi módszerekkel támasztotta alá a vízjég jelenlétét a Marson. A vizsgálatról a NASA egyelőre nem közölt részleteket.

 

 

A TEGA-detektor a mintát folyamatosan melegíti, és eközben annak változásait vizsgálja. Az anyagban lévő különböző összetevők erre eltérő módon reagálnak, és a mintában mért hőmérséklet emelkedésének üteme az összetételre, a kémiai kötések jellemzőire utal


Miért fontos a víz jelenléte a Marson?

Földtudományi szempontból azért, mert jelzi, hogy a Föld egyik legfontosabb anyagának tartott H2O külső bolygószomszédunk felszínén is megtalálható, tehát a Mars valóban a sajátunkhoz leginkább hasonló égitest a Naprendszerben.

Asztrobiológiai szempontból azért, mert az általunk ismert, földi típusú vagy ahhoz hasonló és általunk elképzelhető életformák létezésének a víz mindenképpen szükséges (de természetesen nem elégséges) feltétele, vagyis reményt jelent abból a szempontból, hogy a Marson valamilyen módon létezhetett, esetleg ma is létezhet élet.

Forrás: [origo]

Lehetséges, hogy élet is van a Phoenix talpa alatt

Gyakorlati űrkutatási szempontból azért, mert a remélhetőleg néhány évtized múlva indítandó emberes kutató-expedíciók számára a víz rendelkezésre áll majd erőforrásként, számos módon könnyítve meg egy marsbázis kialakítását és fenntartását.

A távoli lehetséges jövő: a Mars terraformálása

Középtávon gondolkodva azért fontos a víz jelenléte, mert könnyen elképzelhető, hogy a földihez hasonlóan a marsi éghajlati rendszerben is zajlanak globális változások, amelyek néhány száz vagy néhány ezer év alatt észrevehetően módosíthatják külső bolygószomszédunk természeti képét. A sarkvidékek formakincsének részletes vizsgálata alapján például úgy tűnik, hogy jelenleg éppen lassú felmelegedés történik, s ezért nem zárható ki, hogy a fagyott vízkészlet fokozatosan a légkörbe szublimál majd, fokozva az üvegházhatást, és ezáltal - ha csekély mértékben is - élhetőbb környezetté alakítva a marsi tájakat.

Végül, a távoli jövőbe tekintve magában hordozza a terraformálás lehetőségét, vagyis a Mars "Föld-szerűvé" alakításának ígéretét. Ez egyelőre fantasztikus elképzelésnek tűnik, ám ha az emberiség nagyobb tömegeinek kell majd valamiért elhagynia kozmikus otthonunkat, a Marson kívül nem igazán van más hely a Naprendszerben, ahová "beköltözhetnénk". S amennyiben képesek leszünk végrehajtani egy ilyen nagyságrendű bolygóközi utazást, valószínűleg megkíséreljük majd otthonosabbá alakítani új bolygónkat - amiben minden bizonnyal meghatározó szerepe lesz az ott található H2O felhasználásának.