Óriás jégtáblák az Északi-sark közelében - a hét műholdképe

Vágólapra másolva!
Az elmúlt hetekben a világpolitika színpadán is megjelent az Északi-sark térsége: a várhatóan jelentősen visszahúzódó jégtakaró alatt rejtőző ásványkincsek az érintett országok - Oroszország, Kanada, Dánia és az Egyesült Államok érdeklődésének homlokterébe kerültek. A műholdképeken az ásványkincsek nem, de a jégtakaró visszahúzódása nyomon követhető.
Vágólapra másolva!

Az alábbi felvételen az északi pólushoz legközelebb eső szárazföldeket, Grönland, illetve a Kanadához tartozó Ellismere-sziget északi partvidékét láthatjuk.

Forrás: NASA

(A felvétel kiterjedése: 1250x1000 kilométer)

Töltse le a felvételt feliratok nélkül, nagyobb méretben!

Július végén itt, pontosabban a felvétel nyugati szélén található, Ward Hunt nevű part menti jégmezőről szakadt le két nagy jégtábla, amelyek felülete összesen 20 négyzetkilométer (ez körülbelül a budapesti belváros mérete). A kutatók régóta figyelik ezt a jégmezőt, és kimutatták azt is, hogy a felmelegedés miatt télen már nem pótlódik a nyáron levált jégtáblák anyaga.

Forrás: NASA

(A felvétel szélessége 200 kilométer)

Töltse le a felvételt feliratok nélkül, nagyobb méretben!

Bár az Ellismere-sziget északi oldaláról levált jégtáblák a világsajtóba is bekerültek, keletebbre, Grönland északi partjainál ennél lényegesen nagyobb, több száz négyzetkilométeres jégtáblákat is megfigyelhetünk a műholdképeken. A felmelegedés leglátványosabb jele azonban a sziget legészakabbi vidékein a hó- és jégtakaró elolvadása. Itt több száz kilométeren is előbukkan a barna kőzet, a fagyott részek csak foltokban mutatkoznak. És még nem is vagyunk a sarki jég olvadásának éves maximumán, ami a folyamatos sarki nappal végén, szeptemberben jelentkezik.

Forrás: NASA

(A felvétel kiterjedése: 375x375 kilométer)

A Terra műhold MODIS-rendszerének felvétele július 24-én készült.