A Georgia állambeli Emory Egyetemen hat felnőtt csimpánzt vizsgáltak. Valamennyinek sikerült összepárosítani csimpánzpofákról és nemi szervet is mutató csimpánzhátsókról készült fényképeket. A sikernek azonban volt egy feltétele: a majmoknak ismerniük kellett a képeken szereplő állatokat.

"A fotókat nem csupán társaik képmásaként fogták fel, hanem gondolatban összekapcsolták a rajtuk szereplő példányok egész testével, és így sikerült egymás mellé rendelni az arcokat és a hátsókat" - mondta Frans de Waal, a kutatás vezetője.

De Waal és munkatársa, Jennifer Pokorny egy másik kísérletben azt vizsgálta, hogy a csimpánzok képesek-e arcképek alapján meghatározni a fotókon látható fajtársak nemét. Ez a feladat sem okozott gondot, amikor ismerős állat képét kellett összepárosítani hím vagy női nemi szerveket ábrázoló fotókkal. A kutatók szerint ez arra utal, hogy a csimpánzok igen összetett testképet építenek fel magukban társaikról, és ez a kép nemcsak a fizikai jellemzők alapján formálódik, hanem a velük kapcsolatos tapasztalataik is befolyásolják, például az, hogy milyen helyet foglal el a kérdéses állat a csoporton belüli rangsorban.

A georgiai főemlőskutatók az Advanced Science Letters című folyóiratban publikálták kísérletük eredményeit és a belőlük levont következtetést a csimpánzok testképalkotási kognitív mechanizmusáról.

Agnes Lacreuse, a Massachusetts Állami Egyetem szakértője szerint még számos vizsgálat szükséges annak alátámasztásához, hogy a csimpánzokra valóban az emberéhez hasonló mentális testreprezentáció és nemfelismerés jellemző. "Tudjuk, hogy a makákók is képesek arc alapján megkülönböztetni a hímeket és a nőstényeket, így aztán elég meglepő lenne, ha éppen a csimpánzok nem lennének képesek erre" - nyilatkozott Lacreuse a brit New Scientist tudományos folyóirat hírpotálján megjelent beszámolóban.