Lassul a Phoenix, készülődnek az új Mars-szondák

2008.10.19. 10:21

A gyengülő napsugárzás ellenére a Phoenix még képes robotkarját mozgatni, és teljes leállása előtt igen fontos megfigyeléseket várnak tőle a szakemberek. Eközben a következő szondák már készülnek a vörös bolygó vizsgálatára. Közülük fontosnak és látványosnak ígérkezik a Mars Science Laboratory (MSL), amely egy a korábbiaknál nagyobb teljesítményű marsjáró az élet utáni kutatásra.

Noha csökken a napelemtábla által termelt energia mennyisége, a Phoenix még mindig képes a robotkarját mozgatni. Az elmúlt hetekben 40 centiméterrel mozdította el a Headless névre keresztelt sziklát, majd beásott a felszín alá a kődarab eredeti helyén, és a kiemelt mintát a mikroszkóp tárgylemezére szórta. A szakemberek jelenleg az egyik korábbi, hosszúkás ásásnyomra merőlegesen terveznek egy újabbat mélyíteni, hogy még alaposabban vizsgálhassák a talajban lévő jégréteget.

A napokban egy kisebb porvihar tombolt az északi sarkvidéken, amely érezhetően befolyásolta a küldetést. A több mint 30 ezer négyzetkilométeres területet beborító porfelhő nyugatról érkezett, és sokat veszített erejéből, mire a Phoenixhez ért.Az ilyen porviharok mai ismereteink alapján a kisebb, a Phoenix által is megfigyelt porördögöktől függetlenül kialakuló, nagyobb skálájú jelenségek. A por miatt október 11-e (a küldetés 135. marsi napja) környékén kezdett erősen csökkenni az energiatermelés, ezért az irányítók visszavettek az elvégzendő feladatok mennyiségéből is.

Forrás: NASA/JPL-Caltech/University of Arizona/Texas A&M University

A felvételeken a Marson gyakori porördögökből látható néhány, amelyek a nappali besugárzástól gyorsan melegedő felszín felett keletkeznek. A forgószelekre emlékeztető jelenségek valóban elterjedtek a bolygón: az alacsony szélességen dolgozó Spirit és Opportunity gyakran találkozik velük, akárcsak a sarkvidéken üzemelő Phoenix. Az alábbi képsorozat kockái közel 50 másodperces késéssel mutatják a tájat, egy órán keresztül (porördögök a Phoenixtől 1-2 kilométeres távolságban október 13-án, a küldetés 137. marsi napján - NASA/JPL-Caltech/University of Arizona/Texas A&M University)

A porvihar elvonulása után azonban ismét erőre kapott a szonda, és tovább folytatta a munkát. A most következő időszak fontos a kutatók szempontjából: jelenleg ugyanis a fagytakaró növekszik a térségben, és a lerakódó vízjég, illetve hó megfigyelése kiemelt jelentőségű. A fagytakaró szerkezetének ismerete segíthet annak megválaszolásában, hogy tavasszal - az erősödő besugárzással párhuzamosan - vajon átmenetileg megjelenhet-e folyékony víz a Marson.

Forrás: NASA/JPL-Caltech/University Arizona/Texas A&M University

Vonuló felhők a Phoenix felett 2008. szeptember 25-én, a küldetés 119. marsi napján (NASA/JPL-Caltech/University of Arizona/Texas A&M University)

A jég tavaszi viselkedését, esetleges megolvadását azonban a Phoenix már nem tudja ellenőrizni. Bár a háromhónaposra tervezett küldetés már az ötödik hónapban jár, ideális esetben is csak az idei év végéig üzemelhet a szonda. A kemény marsi tél miatt halálra ítélt űreszköz irányítói egyébként elnyerték a tengerentúlon népszerű Popular Mechanics című folyóirat különdíját. Ezt negyedik éve adományozzák annak a közösségnek, amely jelentős előrelépést hajt végre a tudományos kutatás és a mérnöki teljesítmények területén. A díjat Peter Smith, a küldetés vezető kutatója vette át a Phoenix-csapat nevében.

Új szondák készülnek a Marshoz

Míg a Phoenix pályafutása lassan a végéhez közelít, a következő szondák már készülnek a vörös bolygó vizsgálatára. Közülük fontosnak és látványosnak ígérkezik a Mars Science Laboratory (MSL), amely egy a korábbiaknál nagyobb teljesítményű felszíni rover lesz. Részletesebb elemzéséket végez majd, mint a Spirit vagy az Opportunity. Egy összetett, automatizált, guruló laboratóriumnak is tekinthető, amelynek fő feladata az élet lehetőségének - illetve az ezzel kapcsolatos sugárzási, kémiai körülményeknek - a vizsgálata lesz. Tervezett élettartama legalább egy marsi év (körülbelül két földi év), amelyet ideális esetben bőségesen túlteljesíthet. Nemcsak műszerállománya és technológiája fejlettebb a mostani marsjárókénál, de a napelemek mellett radioaktív energiaforrással is bír, azaz társainál több energiát használhat mozgáshoz, mintavételhez és egyéb elemzésekhez.

Forrás: NASA

Fantáziarajz az MSL roverről (NASA)

A szonda költségvetése mára jelentősen meghaladta a tervezett értéket: a 2006-ban, induláskor becsült 0,3 milliárd dollár helyett jelenleg az 1,9 milliárdot közelíti. Mivel utóbbi összeget nem akarják még tovább növelni, az űreszköznek minél korábban el kell indulnia. A NASA legújabb közleménye alapján erre 2009 októberében kerülhet sor.

Egy másik űreszköz a bolygó fejlődésének a légkörrel és az éghajlat változásaival kapcsolatos jellemzőit próbálja majd rekonstruálni. A tervek alapján 2013-ban indul a MAVEN (Mars Atmosphere and Volatile Evolution) szonda, amely a Mars légkörének és illó anyagainak (főleg H2O, valamint CO2, N2) történetébe nyújt majd bepillantást. Ez lesz a NASA Scout-programjának második tagja a Phoenix után.

Forrás: NASA

Fantáziarajz a MAVEN-szondáról (NASA)

A 485 millió dollár összköltségű küldetés a felsőlégkör jellemzőit fogja tanulmányozni, elsősorban a napszél és az atmoszféra kölcsönhatását vizsgálva. Az egyes elemek és izotópok arányát, a gázoknak a légkörből történő elszökését vizsgálja. Emellett kiemelt figyelmet fordít a légköri por mennyisége és az atmoszféra egyéb jellemzői közötti kapcsolatra - a megfigyelések alapján ugyanis egy-egy nagyobb porvihar hatása még a légkör 100-200 kilométer magas, ritka tartományiban is érezhető.

Késik az európai ExoMars

Míg a NASA gyors ütemben készíti fel a következő küldetések egységeit, addig az Európai Űrügynökség (ESA) által tervezett ExoMars, a következő nagy európai Mars-szonda esetében kétéves késést jelentettek be. Az ok anyagi természetű: az 1,2 milliárd euró költségvetésű program forrását ugyanis csak lassabban tudják összerakni a résztvevő országok, mint azt korábban tervezték.

 

 

Kisfilm az ExoMars programról (ESA)

Felmerült, hogy esetleg amerikai és orosz pénzeket is be lehetne vonni a programba, amelynek keretében néhány műszert helyeznének el a fenti államok a szondán - ennek lehetősége egyelőre kérdéses. Ez a második halasztás; először 2011-ről 2013-ra csúszott a start, főleg mérnöki és technikai jellegű problémák miatt, jelenleg pedig 2016 látszik az indulás időpontjának.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK