Génjeink negyedét manipulálja a nátha vírusa

A nátha tüneteit jelentős részben az emberi rhinovírus (HRV) okozza. Az orrfolyásért, tüsszögésért és egyéb tünetekért azonban valójában nem is önmagában a vírus, hanem a vírusnak az a kellemetlen képessége tehető felelőssé, hogy manipulálni tudja génjeinket.

Amerikai kutatóknak első ízben sikerült kimutatniuk, hogy a HRV "nyomást gyakorol" számos génünkre, és emiatt eltúlzott immunválasz jön létre, amelyet a nátha kellemetlen tüneteiként élünk meg - mondta David Proud, a Calgary Egyetem fiziológiai és biofizikai tanszékének professzora, a mostani tanulmány vezető szerzője. A náthát rendszerint az orrot és a torkot érintő jelentéktelenebb fertőzések összességének tekintik, de sokkal súlyosabb szövődmények is kialakulhatnak a következtében, például asztma és krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD). A nátha biológiájának jobb megértése révén hatékonyabbak lehetnek a kezelések, és haladás érhető el a nátha megelőzését célzó eljárásokban.

A kutatók a vizsgálatban részt vevő önkénteseket két csoportba osztották. Az egyik csoport tagjait rhinovírussal (rhinovirus-16-tal, egy gyakori "megfázásvírussal"), a kontrollcsoport tagjait vírus nélküli anyaggal oltották be. Az oltástól számított 8 és 48 óra elteltével sejtkaparékot vettek az orrjáratokból, és úgynevezett mikroarray (nukleinsav-chip) eljárással fölmérték a létrejött genetikai elváltozásokat.

8 óra elteltével még gyakorlatilag nem tapasztaltak különbséget a vírussal beoltott és a kontrollcsoport között. 48 óra múlva azonban több mint 6500 olyan gént találtak a vírusfertőzött egyénekben, amelyek működése jelentős mértékben csökkent vagy fokozódott. Az ember körülbelül 20 ezer génjéhez viszonyítva ez meglepően nagy szám, a rhinovírus hatása tehát jóval szélesebb körű, mint azt eddig feltételezték.

A leginkább felfokozott működésű géneket két csoportra lehetett osztani: egyik csoportba a vírusellenes fehérjéket (például viperint) kódoló géneket lehetett tenni, a másikba pedig a gyulladást kiváltó citokineket kódoló géneket sorolták. "Ez az első átfogó tanulmány, amelyben sikerült a gyulladásos és az antivirális válaszban részt vevő több géncsoportot azonosítani" - mondta Proud, aki kollégáival az American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine c. szaklap november 1-jei számában számol be az eredményekről.

A kutatók azt is észrevették, hogy a vírusszám több mint duplájára emelkedett azokban a sejtekben, amelyekben a viperint kódoló géneket "kiütötték". Ez azt mutatja, hogy a HRV szaporodását jelentősen akadályozza a viperin. "Ezt még sosem vizsgálták rhinovírus-fertőzés esetén"- mondta Proud. "Arra akadt néhány bizonyíték, hogy ez a csupán néhány éve fölfedezett fehérje hatással van az influenzára, de senki nem tudott a rhinovírus-fertőzésben betöltött szerepéről."

A kutatók az adatok alapján elkülönítettek jó pár olyan gént, amelyet tovább vizsgálnak, hogy tisztázzák a betegség kialakulásában betöltött szerepüket. Ennek révén földeríthetők azok a gyulladást, illetve a gazadaszervezet védekezését elősegítő útvonalak, amelyeket megcélozhatnak a gyógyszerfejlesztés során. Így nemcsak a náthát tudják hatékonyabban kezelni, hanem az asztma és a krónikus obstruktív tüdőbetegség vírus okozta fellángolásait is.