A Hubble-űrteleszkópnál (HST) sikeresen átálltak a tartalék elektronikus adatgyűjtő és -továbbító rendszerre. A hibátlan működést egy új, látványos felvétellel bizonyította a berendezés.

 

Mint arról korábban beszámoltunk, a Hubble-űrteleszkóp (HST) "A" jelű adatgyűjtő és -továbbító rendszere tönkrement. Ezt követően a "B" jelű tartalék rendszerre próbálták átállítani a távcsövet a földi irányítók, azonban egy hibás időzítési beállítás miatt az elektronika újra és újra lekapcsolta önmagát.

Néhány napja azonban fény derült a hibára, és azt kijavítva a rendszer ismét teljesen üzemképes - közölte az Űrtávcső Tudományos Intézet. Ennek igazolására a WFPC-2 kamerával megörökítették az Arp 147 jelű kölcsönható galaxispárost, amely a Cet csillagképben, a Földtől 400 millió fényévre található.

A 2008. október 27/28-án rögzített kép tanúsága alapján a HST ismét hibátlanul üzemel. Ennek ellenére természetesen szükséges a negyedik és egyben utolsó szervizküldetés, amelyet a legutóbbi tervek alapján az Atlantis űrrepülőgép 2009 februárjában hajtotta volna végre.

A NASA azonban tegnap (október 30-án) újabb halasztást jelentett be. A fő ok, hogy a fent említett "A" jelű adatgyűjtő és továbbító egység tartalékpéldánya nem lesz kész addigra. "A korábbi februári időpont merész becslés volt, a HST-be beépítendő rendszer addigra nem lesz repülésre kész állapotban" - hangzott el a sajtótájékoztatón. Legalább december közepéig tartanak a különböző tesztek a feljuttatandó elektronika működésével, és csak azt követően kezdik meg az speciális vizsgálatokat a vákuummal, a sugárzásokkal és egyéb kozmikus behatásokkal kapcsolatban. Ez márciusig tart, és áprilisnál korábban nem lesz menetkész állapotban a berendezés.

A "B" jelű tartalék rendszerrel azonban az űrteleszkóp egyelőre hibátlanul üzemel. Az alábbi felvételen látható bal oldali csillagváros viszonylag nyugodt megjelenést mutat, és közelítőleg az éléről látunk rá. Peremvidékén egy vöröses gyűrű húzódik. Jobbra látható társa ellenben szó szerint zilált kinézetű, és szakadozott gyűrű alakot mutat. A kékes gyűrű feltehetőleg akkor jött létre, amikor a balra lévő csillagváros áthaladt rajta.

Az ekkor fellépett gravitációs kölcsönhatástól - akárcsak egy tóba dobott kavics nyomán - körkörösen táguló sűrűséghullám keletkezett. A kifelé haladó lökéshullámban összenyomódott a csillagközi anyag, ami temérdek új égitest születését váltotta ki. Feltehetőleg az ekkor létrejött nagytömegű és rövid életű, kékes csillagok adják a színét. A galaxis bal alsó részében látható vöröses, feltehetőleg poros anyagcsomó pedig a csillagváros eredeti magja, pontosabban annak maradványa lehet.

Forrás: NASA, ESA, M. Livio

Az Arp 147 jelű galaxispáros, amelynek tagjai az egykori kölcsönhatás nyomait viselik magukon (NASA, ESA, M. Livio)

A felvétel három szűrőn keresztül készült, amelyek a látható tartomány kék végére, közepére, valamint az infravörösbe eső hullámhosszakra voltak érzékenyek. Ezeket jelenítették meg kék, zöld és vörös színekkel, megalkotva a mellékelt hamisszínes felvételt.

 

 

Ütköző galaxisok a Hubble-űrteleszkóp felvételein (NASA, ESA)