Negyvenéves kor fölött lassulni kezd az agyműködés

Vágólapra másolva!
Ahogy öregszünk, minden mozgás nehézkesebbé, lassabbá válik. Ezért sokan az izmok gyorsabb fáradását és az ízületi bántalmakat okolják, pedig az agyunk is hozzájárul a lassuláshoz: mozgásért felelős részének működése 40 éves kor után fokozatosan romlani kezd.
Vágólapra másolva!

Az, hogy milyen gyorsan tudunk végrehajtani egy mozdulatot attól is függ, mennyire sebesen küldi el agyunk a parancsokat az izmokhoz. A gyors utasítástovábbítás egyik feltétele pedig az agyban található idegsejtek nyúlványainak jó szigetelése. Dr. George Bartzokis, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) neurológusának és munkatársainak legújabb kutatása szerint ez a szigetelés még az egészséges középkorú embereknél is kezd "elkopni" az agy motoros (mozgató) központjában.

Bartzokis az internethez hasonlítja az agyat. A gyors mozdulatok a "sávszélességtől" függnek, a széles sávról pedig az agyban az idegrostokat burkoló, különleges zsírszerű szigetelőanyag, a mielin gondoskodik. Az egészséges mielin esetében - amikor a hosszú idegrostokat szorosan körülveszi az ép, vastag szigetelőburok - villámgyorsan továbbítódnak az agy által elektromos impulzusok formájában küldött parancsai. Minél gyorsabban követik egymást az elektromos kisülések (az ún. akciós potenciálok), annál gyorsabbak lesznek a válaszként létrejövő mozgások. Ez bármilyen mozgásra érvényes, a teniszezéstől az ujjdobolásig.

A mielinhüvely állandóan megújul, de az életkor előrehaladtával a mielin termelődése csökken, és egy idő után már nem tudja teljes mértékben pótolni az "elkopott", régi szigetelést. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hány éves kortól csökken ilyen mértékben a mielin mennyisége.

39 évesen vagyunk csúcsformában

Ennek megállapításához Bartzokis és munkatársai 72 egészséges férfi önkéntest toborzott. A kísérletben résztvevők életkora 23 és 80 év között mozgott. Az önkénteseknek rendkívül egyszerű feladatot kellett végrehajtaniuk: olyan gyorsan dobolni a mutatóujjukkal, amilyen gyorsan csak tudnak. Ez senkinek sem okoz nehézséget, nem függ a fizikai erőnléttől vagy az edzettségtől.

A kutatók megszámolták, hányat koppantottak az alanyok 10 másodperc alatt. Tíz próbálkozásból följegyezték a két leggyorsabbat. Ezután mágneses rezonancia vizsgálattal (MRI) fölmérték az agyban lévő mielin állapotát.

Meghökkentő módon azt tapasztalták, hogy mind a mielin egészségi állapota, mind a dobolási sebesség átlagosan 39 éves életkorban éri el a csúcsot. Ezután az életkor emelkedésével a dobolási teljesítmény és a mielinszigetelés épsége is fokozatosan romlik. A kutatók eredményeiket a Neurobiology of Aging (Az öregedés neurobiológiája) szakfolyóiratben tették közzé.

A kognitív funkciók később kezdenek romlani

A most tapasztaltak azonban nem jelentik azt, hogy az agy minden része egyformán érintett. Bartzokis korábbi kísérleteiben megállapította, hogy az agy kognitív funkcióit (a magasabb szintű gondolkodást) ellátó területein lévő mielin nagyjából egy évtizeddel később kezd elkopni, mint a mozgások irányításáért felelős területeken.

Bartzokis kutatásainak alapvető célja az Alzheimer-kór hátterében álló folyamatok alaposabb megismerése, és a rettegett betegség leküzdése. Milyen összefüggésben áll ez a mostani kísérlettel? Az emlékképek kialakulásához, a memória működéséhez szintén nagyfrekvenciás elektromos kisülések kellenek. Bartzokis korábbi kutatása pedig arra utal, hogy az Alzheimer-kórral kapcsolatos gén feltehetően blokkolja a mielinjavítást.

Bartzokis új kísérlete hozzájárul a normális öregedési folyamatok jobb megértéséhez is. Megerősíti német kutatóknak azt a nemrég közzétett megállapítását, miszerint az életkorral romlik a károsodott mielin javításáért feltehetően felelős rendszer működése.

"Az ezekben az idegi áramkörökben és hálózatokban bekövetkező bármilyen károsodás működési problémákhoz vezet" - mondja Bradley Wise, a National Institute on Aging munkatársa. Szerinte a két tanulmány fokozott érdeklődésre sarkallja majd a kutatókat, hogy alaposabban megvizsgálják a mielin öregedésben betöltött szerepét. Egészen mostanáig ugyanis a mielinnel foglalkozó kutatások zöme a szklerózis multiplexre koncentráltak, mely betegségben a mielin nem fokozatosan leépül, hanem egyszerűen "eltűnik".

Mit tegyünk, hogy lelassítsuk a mielinkárosodást?

Noha még sok kutatás szükség, Bartzokis megfogalmazott néhány gyakorlati tanácsot, amelyek betartásával lassíthatjuk mielinünk leépülését. Az általános egészségi állapot, így agyunk egészségének megőrzéséhez is elengedhetetlen, hogy aktív életmódot folytassunk. Kezeltessük a magasvérnyomást, a magas koleszterinszintet és az esetleges cukorbetegséget. Lehetőség szerint kerüljük a stresszt, mert a stresszhormonok károsíthatják a mielint. A fizikai és szellemi aktivitás minden valószínűség szerint serkenti a mielinjavítást, a nem használt idegi összeköttetések viszont nem is küldenek figyelmeztető "segítség" jelzést, mondja a kutató.

"Ne felejtsék el, átlagos embereket vizsgáltam" - mondja Bartzokis. "Ha valaki igazán edzi magát, akkor hosszabb ideig megőrizheti a mielinállományát, mivel állandóan jelzéseket küld: javítani, javítani, javítani."