Gyorsan növekszik a tengeri halálzónák területe

Vágólapra másolva!
A szén-dioxid növekvő szintje miatt akár 50 százalékkal is növekedhet az évszázad végére a trópusi óceánok oxigénhiányos halálzónáinak területe. Ez tragikus következményekkel járna a világ egyik leggazdagabb ökoszisztémájára nézve.
Vágólapra másolva!

A trópusi óceánok jelentős részének vize nagyobb - több tíz vagy száz méteres - mélységben igen kevés oldott oxigént tartalmaz. Emiatt kevés élőlény képes itt fennmaradni. Az Atlanti- és a Csendes-óceán trópusi részein szórványosan végzett mérések szerint az elmúlt 50 évben lassan terjedtek az oxigénhiányos zónák. Ezért a hatásért azonban egyik korábban feltételezett fizikai ok - az óceánok fölmelegedése és a csökkenő intenzitású vízmozgás - sem tehető teljes mértékben felelőssé. Ez ösztönözte a kutatókat, hogy megvizsgálják, hogyan befolyásolja a növekvő széndioxid-szint az óceánok biológiáját.

A kieli Leibniz Tengertudományi Intézet (IFM-GEOMAR) kutatócsoportja Andreas Oschlies vezetésével az éghajlat, az óceáni vízkörforgás és a biogeokémiai ciklus globális modelljét használta föl ahhoz, hogy a megváltozott szén- és tápanyagkémiai hatásokról meglévő kísérleti adatokból következtetéseket vonjon le a világóceán oldott oxigéntartalmára nézve. A kutatók azt tapasztalták, hogy a széndioxid-szint emelkedése csekély hatást gyakorol a közepes és magasabb földrajzi szélességeken elterülő vizekre. Az óceánok trópusi területein azonban jelentősen növekszik az oxigénben szegény zónák nagysága. Ennek oka, hogy a széndioxid-többlet miatt az óceánokban elszaporodnak az algák. Ezek pusztulásuk után lesüllyednek, és maradványaikat a mélyben baktériumok bontják le, amelyek elfogyasztják az oxigént. A német kutatók eredményei a Global Biogeochemical Cycles szakfolyóiratban láttak napvilágot.

IFM-GEOMAR

A világ óceánjainak oxigéntartalma. Az alacsony oxigéntartalmú területeket lilás szín jelöli

Két német kutatóhajó, a Meteor és a Maria S. Merian kutatószemélyzete Nyugat-Afrika és Peru partjainál jelenleg is vizsgálja azokat a fizikai és biológiai folyamatokat, amelyekről feltételezik, hogy előidézik a trópusi óceánok oxigénhiányát. E két terület part menti országainak gazdasága jelentős mértékben a halászattól függ. A halászok egyelőre még nem tapasztalnak semmiféle visszaesést a zsákmány tekintetében, valószínűleg azért, mert a halrajok elkerülik a halálzónákat: magasabbra húzódnak a vízben. Ha azonban továbbra is ilyen ütemben folytatódik az oxigén- és a tápanyagszint csökkenése, néhány évtizeden belül drasztikusan lecsökkenhet a halállományok nagysága.

Az óceánok oxigéntartalma a Föld múltjában jelentősen ingadozott. Mintegy 250 millió éve, a perm végén a katasztrofális oxigénszint-csökkenés miatt szárazföldi és tengeri állatok hatalmas tömege halt ki.