A fogmosás hiánya segít kideríteni, mit ettek őseink

Őseink rossz szájhigiéniája értékes adatokhoz juttatja a mai kutatókat. A fogakon lévő maradványokból sikerült meglehetősen részletesen megállapítani, mit ettek több ezer éve a mai Peru területén élő emberek.

Dolores Piperno, a Smithsonian Trópusi Kutatóintézet és az amerikai Természettudományi Nemzeti Múzeum munkatársa, valamint Tom Dillehay, a Vanderbilt Egyetem archeológusa hozzávetőleg 9200 éves dél-amerikai emberi fogmaradványokról vettek kaparással lepedékmintákat. Ezek elemzése termesztett növényi maradványok, többek közt tök- és babfélék nyomait tárta fel. A régi emberek földimogyorót és egy pacay nevű helyi gyümölcsöt is fogyasztottak, számolnak be a kutatók eredményeikről az Amerikai Tudományos Akadémia (PNAS) folyóiratában.

A két kutató hat-nyolc egyedtől származó 39 fogat vizsgált meg. A Peru északi részén fekvő Nanchoc-völgyből származó fogak egy 9200-5500 évesre becsült település kerek házmaradványai közül kerültek elő. Egyes fogak piszkosabbak voltak, mint a többiek, számol be Piperno a tapasztalatokról. A legtöbb fogon keményítőszemcséket találtak, de a fogak harmadán jóval több keményítőszemcse volt, mint a többin.

A fogak tanulmányozásából kiderült, hogy az emberek étrendje hosszú időn át változatlan maradt. A kutatók véleménye szerint a szemestermények egy részét főzve fogyasztották.

A két kutató reményei szerint a fogakról származó keményítőszemcsék jövőbeni elemzése további eredményeket hozhat az ősi emberekkel kapcsolatban. Talán még az is kiderül, volt-e különbség a Neander-völgyiek és a korai modern emberek étrendje között.