Ballonok és repülőgépek is mennek majd a Marsra

2008.12.11. 10:20

Ballonokat és repülőgépeket is bevetnek a Mars kutatásában a következő évtizedekben. Bár a Mars Science Laboratory- és az ExoMars-roverek késéssel indulnak, a tervezőasztalon már körvonalazódnak a következő küldetések, amelyek 2020 körül első alkalommal hozhatnak majd anyagmintát a vörös bolygóról a Földre.

 

Mint arról nemrég beszámoltunk, a következő nagy amerikai rover, a Mars Science Laboratory startját technikai okokból két évvel elhalasztották. Ettől függetlenül - főleg pénzügyi nehézségek miatt - késést szenvedett az európai ExoMars küldetés is.

Ennek ellenére a bolygókutatás egyik legkiemeltebb területe a Mars vizsgálata maradt. Néhány szonda már félkész állapotban van a laboratóriumokban, többségük azonban még csak a tervezőasztalon létezik. Az alábbiakban a következő időszakra tervezett küldetéseket vesszük sorra.

A Mars vizsgálatának a fő hajtóereje ma is az élet lehetősége utáni kutatás. Fontos az is, hogy az űrkutatás következő nagy lépése az emberes marsutazás lesz. Végül, de nem utolsósorban a Mars tanulmányozásához kifejlesztett technológiák más területeken is kamatoztathatók.

A következő küldetések

A következő időszak küldetései között a "hagyományosnak" nevezhető roverek (felszíni marsjárók) és orbiterek (keringőegységek) mellett fontosak lesznek az ún. Scout-programok. Olyan szondák utaznak a Marshoz, illetve olyan szokatlan helyeken landolnak, amire eddig nem volt példa. Kicsit kockázatosabb, "felderítő" küldetésekről van szó, ilyen volt maga a Phoenix is a sarkvidéken. Bár a siker nem garantált, az új módszerek és helyszínek fontos eredményeket hozhatnak, és váratlan felfedezésekkel szolgálhatnak. A Scout-küldetések keretében tervezett szondák a következő 10-15 évben startolnak, legközelebb a MAVEN (Mars Atmosphere and Volatile Evolution) indul.

Forrás: LASP, University of Colorado, NASA
Fantáziarajz a MAVEN-szondáról

A tervek alapján 2013-ban startoló MAVEN a Mars légkörének és illó anyagainak (főleg H2O, valamint CO2, N2) történetébe nyújt majd bepillantást. A 485 millió dollár összköltségű küldetés a felsőlégkör jellemzőit fogja tanulmányozni, elsősorban a napszél és az atmoszféra kölcsönhatását vizsgálva. Az egyes elemek és izotópok arányát, a gázoknak a légkörből történő elszökését tanulmányozza.

Emellett kiemelt figyelmet fordít a légköri por mennyisége és az atmoszféra egyéb jellemzői közötti kapcsolatra - a megfigyelések alapján ugyanis egy-egy nagyobb porvihar hatása még a légkör 100 kilométer magas, ritka tartományiban is érezhető.

Nagy várakozás előzi meg az eddigi legbonyolultabb rover, a Mars Science Labortory startját, amely részletesebb elemzéséket végez majd, mint a Spirit vagy az Opportunity. Egy összetett, automatizált, guruló laboratóriumnak is tekinthető, amelynek fő feladata az élet lehetőségének, illetve az ezzel kapcsolatos sugárzási, kémiai körülményeknek a vizsgálata. Tervezett élettartama legalább egy marsi év (körülbelül két földi év), amelyet ideális esetben túl is teljesít. Nemcsak műszerállománya és technológiája fejlettebb a mostani marsjárókénál, de a napelemek mellett radioaktív energiaforrással is bír, azaz társainál több energiát használhat mozgáshoz, mintavételhez és egyéb elemzésekhez.

Forrás: JPL, NASA

Az MSL rover egyik földi tesztpéldánya sziklát mászik (JPL, NASA)

A szonda költségvetése mára jelentősen meghaladta a tervezett értéket: 2006-ban, a program indulásakor becsült 0,3 milliárd dollár helyett jelenleg az 1,9 milliárdot közelíti. Mivel ezt az összeget nem akarják még tovább növelni, az űreszköznek minél korábban el kellene indulnia. A NASA legújabb közleménye alapján erre legkorábban 2011-ben kerülhet sor (a korábban tervezett 2009 helyett).

 

 

Kisfilm az MSL-szondáról (NASA)

Az Európai Űrügynökség (ESA) által tervezett ExoMars, a következő nagy európai Mars-szonda indulásánál is kétéves késést jelentettek be. Az ok anyagi természetű: az 1,2 milliárd euró költségvetésű program forrását ugyanis lassabban tudják összerakni a résztvevő országok, mint azt korábban tervezték. Ez a küldetés második halasztása; először 2011-ről 2013-ra csúszott a start, főleg mérnöki és technikai jellegű problémák miatt, jelenleg pedig a 2016os év tűnik az indulás időpontjának.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK