Megtalálták az eddig ismert legrégibb pókhálót

A világ eddig ismert legősibb pókhálójából származhat az a néhány fonálmaradvány, amelyekre borostyánba rejtve találtak az Oxfordi Egyetem kutatói. A 140 millió éves fosszília is azt bizonyítja, hogy a pókszabásúak egy része a dinoszauruszok kora óta hálóval ejti el zsákmányát.

Az ősi háló ráadásul épp olyan körkörösen szőtt fonalakból áll, mint amilyet egyes mai pókfajok fonnak - mutatott rá Martin Brasier oxfordi paleobiológus.

A borostyánba zárt kincsre egy amatőr fosszíliavadász talált rá az idő nagy részében tenger borította bexhilli borostyánlelőhelyen a dél-angol partokon, két évvel ezelőtt. Később, mikroszkóp alatt vizsgálva tűntek föl a mintegy 1 milliméter hosszúságú pókfonalak - az eredményt ezen a héten egy skóciai konferencián ismertetik részletesen az Oxfordi Egyetem kutatói.

Bár a háló nem őrződött meg tökéletes állapotban, de annyit megmutat nekünk, hogy a földtörténeti devon időszakban (360-286 millió éve) megjelent pókok már a korai krétában (140 millió éve), a dinoszauruszok idején is körkörös hálókat fontak - mutatott rá a vizsgálatban részt vevő Simon Braddy, a Bristoli Egyetem paleobiológusa. A pókok evolúciójával foglalkozó kutatók szerint maga a hálókészítés még ennél is régebbre, mintegy 200 millió évvel ezelőttre, a jura időszakra nyúlik vissza, csakhogy a finom szálak igen ritkán maradtak fönt, és méretük miatt nem könnyű rájuk lelni. Borostyánba, fosszilizálódott fagyantába zárva azonban átvészelhették az évmilliókat, mint az a korábban a legrégebbi pókhálómaradványként ismert 130 millió éves lelet is, amely Libanonban került a felszínre. Az eddigi legkorábbról fennmaradt kör alakú háló 120 millió éves volt.

A hálószövő pókok aranykora

A kutatók szerint - bár jóval korábban megjelentek bolygónkon - a hálószövő pókok nagy fajrobbanása a kréta időszakban történhetett. A virágos növények elterjedésével óriási gazdagságban jelentek meg az őket beporzó rovarfajok, ami a velük táplálkozó pókszabásúak elterjedéséhez vezetett.

Az, hogy hálószövő pókok ilyen régóta élnek bolygónkon, méghozzá ilyen fajgazdagságban (ma 2847 fajukat ismerjük), azt jelenti, hogy spirális hálójuk rendkívül jól működő csapda. A háló készítése jellemző módon a külső, körbe futó fonállal kezdődik, amelyhez a pók sugarasan rögzíti a fonalak vázát, majd jöhet a spirálisan végigfuttatott hálószövet. A háló két különböző fonállal készül, a koncentrikus, illetve sugaras váz erős, szilárdabb fonálból, a spirális forma viszont gyengébb, ugyanakkor ruganyosabb, ragacsos anyagból. Ez teszi lehetővé, hogy a háló felfogja a nagy sebességgel nekiütköző rovarok ütését, és kiállja a csapdába esett préda heves vergődését.