2009 a Csillagászat Nemzetközi Éve lesz. A programok januárban kezdődnek, de egy nemzetközi internetes körkapcsolásra már a hétvégén, a téli napforduló alkalmából sor kerül.

 

Az ENSZ és az UNESCO döntése értelmében 2009 a Csillagászat Nemzetközi Éve (International Year of Astronomy 2009, IYA2009). Az időpontválasztás alapja, hogy Galileo Galilei 400 évvel ezelőtt kezdte a távcsövet csillagászati célra használni, ami a világképünket gyökeresen átalakító felfedezésekhez vezetett. A 2009-es nemzetközi év célja, hogy a csillagászat szerepére és jelentőségére felhívja a nagyközönség figyelmét, és egyben ez az eddigi legnagyobb szabású összefogás az amatőr- és szakcsillagászok között.

Az eseménysorozathoz több mint száz ország csatlakozott, köztük sok a fejlődő állam. Magyarországon az ELTE Csillagászati Tanszék, az MTA Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet és a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) koordinálja a rendezvényeket.

Megnyitó a Polaris TV-n

A legelső eseményre még idén sor kerül. 2008-ban december 21-ére esik idén a téli napforduló, amikor a legrövidebb a nappal és leghosszabb az éjszaka. Ezután a nappalok újra hosszabbodni kezdenek, így ez az időpont szimbolikus jelentőségű is volt a különböző, csillagászati tudással rendelkező kultúrák számára, mivel a Nap "újjászületését" jelképezte.

A Magyar Csillagászati Egyesület egy nemzetközi internetes megmozdulást szervez, amelyet a Polaris TV élő adása keretében bárki követhet hazai idő szerint vasárnap reggel 7 órától. A műsor alatt különböző belföldi és külföldi helyszíneket kapcsolnak, többnyire a helyi napkelte idején. Köztük talán a legérdekesebb az írországi Newgrange, ahol egy bronzkori megalitikus síremlék található. A 80 méter ármérőjű lapos, kerek épület érdekessége, hogy a téli napforduló idején a kelő Nap egy folyósón keresztül több percen át megvilágítja a belső sírkamrát.

Forrás: astronomy2009.ie
Napkelte Newgrangeban

A stúdióbeszélgetések során szó lesz a téli napforduló jelentőségéről, az Év Honlapjáról, a fényszennyezésről, az exobolygókról, a Marsról, az Apollo-8 negyven évvel ezelőtti karácsonyi holdkerüléséről. Emellett szóba kerül az új James Bond film csillagászati vonatkozása, a Hédervári-emlékkötet és további aktuális témák.

A téli napforduló apropóján indítja el az MCSE a Csillagászat Éve 2009 honlapot is. A vasárnaptól a www.csillagaszat2009.hu címen elérhető portál célkitűzése, hogy a nemzetközi évhez kapcsolódó programajánlók, hírek, videók és egyéb információk egy helyen elérhetők legyenek. A honlapon minden hónapban egy-egy hosszabb terjedelmű cikk is megjelenik, amelyekben aktuális csillagászati eseményekről, csillagászati évfordulókról és tudományos érdekességekről lesz szó. A honlap a csillagászati alapok megszerzéséhez szükséges ajánlott irodalmat is bemutatja, illetve a tervek szerint lehetőség lesz majd színvonalas, a csillagászat oktatására alkalmas anyagok letöltésére is.

Csillagászati események, jelenségek január végéig

Az [origo] a Csillagászat Nemzetközi Évében is rendszeresen beszámol az égi látnivalókról és a hozzájuk kapcsolódó rendezvényekről. A következő hónapban is lesz néhány olyan jelenség, amelyet érdemes szabad szemmel vagy egy közeli csillagvizsgálóból távcsővel megfigyelni. Az alábbiakban ezek összefoglaló listája olvasható. Közülük a fontosabbakról az adott napot megelőzően részletesebb áttekintést adunk majd.

 

 

A Csillagászt Nemzetközi Évének hivatalos videója (IAU)

 

  • December 21: téli napforduló, nemzetközi internetes körkapcsolás a Polaris TV adása keretében, vasárnap reggel 7 órától.
  • Január 3-4.: a Quadrantida meteorraj maximuma. Ez a raj rövid ideig aktív, sok hullócsillagot csak 3-ról 4-re virradó éjszaka lehet megfigyelni belőle. A meteorok sikeres észleléséhez sötét, zavaró fényektől mentes helyszín szükséges. Megpillantásukhoz nem kell távcső, de a meleg ruházat nélkülözhetetlen.
  • Január 4.: A Merkúr legnagyobb keleti kitérése, 19 fokra a Naptól. A legbelső bolygót általában nehéz megfigyelni, mivel nem távolodik el messzire csillagunktól az égen, de január 4-e környékén naplemente után érdemes megkeresni.
  • Január 14.: Vénusz legnagyobb keleti kitérése, amikor 47 fokra távolodik el a Naptól az égen. Ekkor figyelhető meg legjobban belső bolygószomszédunk, amely naplemente után az esti ég legfeltűnőbb objektuma. Fényes csillaghoz hasonló képét eltéveszteni sem lehet a sötétedő, nyugati égen.
  • Január 30.: a Vénusz 3,4 fokkal délnyugatra látható majd a keskeny sarlót mutató, 15%-os Holdtól. Ezen a Napon az esti égen, közel egy órával a naplemente után tehát látványos együttállást figyelhetünk meg, amikor a Vénusz a holdsarló közelében, attól jobbra lefelé mutatkozik.