2008-ban a kutatók számos olyan helyre jutottak el, amelyről korábban álmodni sem mertek, és ahol rengeteg meglepetés várta őket. Fölfedezték a világ eddig ismert legősibb kőzetét, hihetetlen mennyiségű mikroorganizmusra bukkantak az óceáni aljzat alatt, megtalálták a legmagányosabb fajt, sőt egy több évtizede nem bolygatott hűtőszekrény is tartogatott újdonságot az élet kialakulását megelőző időszakról.

Átfogó felmérés az Antarktisz térségében

Forrás: Collaborative East Antarctic Marine Census (CEAMARC)

Ajánlat: Soha nem látott lények az Antarktisz vizeiből

A kelet-antarktiszi tengeri élőlényfelmérés (Collaborative East Antarctic Marine Census, CEAMARC) során rengeteg korábban ismeretlen tengeri faj egyedeit gyűjtötték be. Az Antarktisz vizeiben gyakorta a szokásosnál sokkal nagyobb méretűre nőnek az állatok: a tengerbiológusok számos hatalmas férget, kagylót, tengeri pókot gyűjtöttek be. A fedélzetre hozott élőlények egyetemek kutatóközpontjaiba és múzeumokba kerülnek, ahol meghatározzák, illetve DNS-elemzésnek vetik alá őket.

A Föld legidősebb kőzete

O'Neil

Ajánlat: Minden eddiginél idősebb kőzetet találtak a Földön

Radiometrikus kormeghatározás alapján kanadai tudósok úgy vélik, hogy megtalálták a világ eddig ismert legöregebb kőzetét, amely körülbelül 250 millió évvel idősebb a korábbi rekordernél. Egészen mostanáig a legöregebb ismert kőzetnek a kanadai Északnyugati Területeken található Acasta gneiszt tartották, amelynek korát 4,03 milliárd évesre teszik. A Föld feltehetőleg legidősebb kőzetének részlete azonban a kanadai Hudson-öbölben található 4,28 milliárd éves Nuvvuagittuq zöldkő. Léteznek ennél, sőt a Nuvvuagittuq kőzetnél is idősebb cirkonszemcsék, de ezek nem alkotnak összefüggő kőzetet. A legidősebb, mintegy 4,36 milliárd éves cirkonkristályok Nyugat-Ausztráliában találhatók.

Hatalmas mennyiségű mikroorganizmus az óceánok mélyén

Forrás: iodp.org

Ajánlat: 90 milliárd tonnányi mikroorganizmus az óceánfenék alatt

A szakemberek sokáig úgy vélték, hogy a szélsőséges körülmények - a magas nyomás, az oxigén hiánya, a szűkös tápanyag- és energiaforrás - miatt a mélységi, tengerfenék alatti környezet alkalmatlan bármilyen életforma megtelepedésére. Ez a feltételezés azonban tévesnek bizonyult. Egy nemzetközi tudóscsoport bizonyítékot talált arra, hogy a mélységi bioszférában - széntömegben kifejezve - 90 milliárd tonna mikroorganizmus él. A kutatók meglepetésére e hatalmas biomasszatömeg túlnyomó részét ráadásul nem baktériumok, hanem a régebben ősbaktériumoknak nevezett, de ma már önálló birodalomba sorolt archeák alkotják.

Egyetlen baktériumfaj alkot egy önálló ökoszisztémát

Greg Wanger, J. Craig Venter Institute, and Gordon Southam, University of Western Ontario

Ajánlat: Megtalálták a legmagányosabb fajt

Amerikai kutatók 2,8 kilométer mélyen a földfelszín alatt fölfedezték a világ első olyan ökoszisztémáját, amelyet egyetlen biológiai faj - egy baktérium - alkot. A Desulforudis audaxviator nevű pálcika alakú organizmus teljes elszigeteltségben, sötétségben, oxigén nélkül, 60 Celsius-fokon tenyészik a dél-afrikai Mponeng aranybányában, Johannesburg közelében. A D. audaxviator az úgynevezett extremofil (a rendkívül szélsőséges körülményeket elviselő, sőt kedvelő) baktériumok közé tartozik. A létfenntartásához szükséges energiát nem a Napból, hanem az urán radioaktív bomlása során keletkező hidrogénből és szulfátból nyeri.

Az "elveszett" kísérlet

Forrás: a Wikimedia Commons nyomán

Ajánlat: Miller "elveszett" kísérletei - többféle szerves molekula keletkezett a lombikban

Több mint fél évszázad elteltével kiderült, hogy Miller és Urey híres, az élet keletkezésével kapcsolatos 1953-as kísérleteinek eddig csak egy részét ismertük. Nemrég fény derült rá, hogy az egyik nem publikált kísérletében Miller sokkal többféle szerves molekulát állított elő, mint abban, amely híressé tette őt. A két kísérlet között csekély a különbség. A nem publikált kísérletben Miller egy összeszűkülő "üveglégszívót" használt, amely egyszerűen fölgyorsította a légáramlást a gömb alakú, légmentesen záródó üvegeszközben. A fokozott légáramlás dinamikusabb reakcióedényt, azaz "gőzben gazdag vulkáni feltételeket" hozott létre, állítják a mostani, újraelemző tanulmány szerzői.