Mint arról korábban részletesen beszámoltunk, az exobolygók sajátos csoportját képezik a szuperföldek. Több ilyet is azonosítottak már, azonban eddig kizárólag a Napunktól eltérő csillagok körül. Ezúttal első alkalommal sikerült két, a Naphoz hasonló központi égitestnél is ilyeneket felfedezni.
A Földnél nagyobb, de az Uránusznál és a Neptunusznál kisebb bolygókat találtak, méghozzá meglepően közel a csillagukhoz. A Naprendszeren kívüli planéták, azaz exobolygók kutatása a csillagászat forradalmian fejlődő területe, ahol a fő cél a miénkhez hasonló égitesteket felfedezése.
Paul Butler és Steven Vogt (University of California, Santa Cruz) több földi távcső éveken keresztül végzett megfigyelés sorozatainak elemzésével akadtak az új égitestekre. A felfedezéshez a legelterjedtebb, úgynevezett radiális sebesség módszert használták. A csillag mozgásában azokat az apró, periodikus változásokat vizsgálták, amelyeket a körülötte keringő bolygók hoznak létre, amint gravitációs terükkel ide-oda "rángatják" a központi csillagot.
Szuperföldek Szuperföldeknek nevezik a Naprendszeren kívüli planéták, azaz exobolygók közül azokat, amelyek a mi bolygónkhoz hasonló összetételű, de annál nehezebb, 2 és 10 földtömeg közötti égitestek. Egyes modellek alapján a szuperföldek kedvezőbb viszonyokat biztosíthatnak az életnek annál, amit a Föld képes nyújtani: az intenzívebb lemeztektonika révén - látszólag ellentmondásos módon - stabilabb felszíni viszonyok várhatók rajtuk. Nem kizárt, hogy a szuperföldek esetében gyakoribb az élet, mint a mi bolygónkhoz hasonló, kisebb planéták között - ha ez bebizonyosodna, jelentősen változna saját helyzetünk megítésése a Világegyetemben. |
A negyedik most talált szuperföld a Cetus csillagképben, tőlünk 76 fényévre lévő HD 1461 csillagot kíséri. Ekörül egy 7,5 földtömegű bolygó jelenlétét sikerült egyértelműen igazolni, amelyen egy év mindössze hat földi napig tart - ennyi idő alatt kerüli meg csillagát - és még egy további égitest létére utalnak, egyelőre bizonytalanul a megfigyelések.
A 61 Virginis és a Nap körül keringő bolygók pályáinak összehasonlítása (Carnagie)
Mindkét planéta a Napunkhoz hasonló csillag körül kering, de mivel nagyon közel mozognak hozzá, sokkal magasabb lehet rajtuk a hőmérséklet, mint ami a folyékony víz stabil jelenlétéhez megfelelő. Ennek ellenére a megfigyelések tovább erősítik a nézetet, amely szerint nem csak Jupiter-típusú óriásbolygókból van sok, hanem a Földnél 4-5-ször nehezebb planéták is gyakoriak lehetnek. Jogos a feltételezés, hogy Földünkhöz hasonló bolygók is igen nagy számban vannak a Világegyetemben - csak azokat mai műszereinkkel még éppen nem tudjuk megfigyelni.