A légszennyezés fölött - a hét műholdképe

Vágólapra másolva!
Az elmúlt héten térségünkben az egyik legjellegzetesebb időjárási helyzet, az úgynevezett hidegpárna alakult ki. A Kárpát-medencét hideg, nyirkos köd töltötte ki, amely fölé csak a magasabb csúcsok emelkedtek, és több városban is igen magas légszennyezettséget mértek.
Vágólapra másolva!

Az anticiklonok télen is magas nyomású, zömmel felhőtlen képződmények, de ellentétben az általuk hozott nyári meleggel, a hideg évszakban meglehetősen fázós időjárást hoznak.

Kialakulásuk után rövid ideig élvezhetjük a napfényt és az enyhe időt, gyorsan megjelenik a köd. Először csak éjszaka és hajnalban, aztán napról napra sűrűbb és tovább tart, végül a köd éjjel-nappal beborítja a medence alacsonyabb részeit. Kialakul a hidegpárna vagy hideg légpárna, amelyben hideg és párás az időjárás. Az anticiklon magas nyomású, stabil képződmény, így ez a helyzet sokáig, akár két hétig is eltarthat. A köd összegyűlik a medence alján, a magasabb csúcsok pedig kiemelkednek belőle; ott ilyenkor napos és lényegesen enyhébb az időjárás, mint odalent; ezt a jelenséget hőmérsékleti inverziónak nevezzük.

Forrás: ELTE

A kép kiterjedése 1000x1000 kilométer

Nézze meg a felvételt feliratok nélkül, nagyobb méretben!

Felvételünkön egy jellegzetes hideglégpárna-helyzetet láthatunk. A Kárpát-medence mellett északnyugaton a Cseh-medencét is kitölti a köd, amelynek teteje mintegy 800 méteres tengerszint feletti magasságban van - az ennél magasabb hegyek emelkednek föléje. Az Alpok és a Kárpátok gerincei végig napfényben fürdenek. Hazánk hegyei közül csak a Börzsöny, a Mátra és a Bükk csúcsai, az északi határon a Nagy-Milic emelkedik ki a ködből, nyugaton pedig az Alpok nyúlványaként a Kőszegi-hegység élvezhette a napos időt. A Kárpátok koszorúját kívül északon, keleten és délen volt ködmentes az idő.



A hideg légpárna stabilitása nemcsak kellemetlenül borzongós időt hoz: amikor egy újabb front meleg levegője ideér, az ennek a tetején nyomul előre, vagyis 1-2 kilométer magasságban jó pár fokkal melegebb a levegő, mint a felszín közelében. Ha azután csapadékot is hoz a front, az ebben a meleg rétegben esővé olvad, tovább hullva túlhűl, és a talajra ónos esőként érkezik: pontosan ez történt két nappal e felvétel elkészülte után hazánkban is.



A Terra műhold MODIS-rendszerének felvételét január 12-én rögzítettük az ELTE műholdvevő állomásán.