Új kutatások szerint az emlékezet is öröklődhet

Szerzett tulajdonságok átörökítése? Amerikai kutatók szerint az ingergazdag környezetben lévő anyák utódai jobb memóriával rendelkeznek.

Egy amerikai kutatócsoport kimutatta, hogy egerek genetikai úton kiváltott memóriazavarai visszájukra fordíthatóak, ha az állat ingergazdag környezetben nő fel. Ami még különösebb: úgy tűnik, hogy a nőstény egerek továbbörökítik a megszerzett előnyös tulajdonságot leszármazottaiknak is, anélkül, hogy a memóriazavarért felelős DNS-szakasz megváltozna.

Larry Feig biokémikus (Tufts Orvostudományi Egyetem, Boston) és kutatócsoportja eredetileg rákos megbetegedésekkel kapcsolatos géneket vizsgált génmódosított egereken. Az állatok hosszú távú memóriája és tanulási képessége a genetikai beavatkozás miatt károsodott. Ismeretes, hogy ha az egerek ingergazdagabb környezetben nőnek fel, azaz több lehetőséget kapnak a felfedezésre, szocializációra és tanulási feladatokra, idegi fejlődésük, emlékezőképességük jobbá, az idegsejtek kapcsolódásai (az ún. szinapszisok) erősebbé válnak. Shaomin Li, a kutatócsoport tagja arra kereste a választ, hogy az ingergazdag környezetnek van-e hatása a kísérletben használt, génmódosított egerekre is.

Már korábban, 2006-ban sikerült kimutatnia, hogy a jelenség a génmódosított, károsodott memeóriájú egértörzsön is megfigyelhető, azaz az ingergazdag környezetben felnőtt egér hosszú távú memóriája és idegi fejlődése is jobb, mint a hagyományos ketrecben tartott társaié. Mindezt valószínűleg egy olyan, az idegi fejlődésben részt vevő "biokémiai kiskapu" teszi lehetővé, ami elfedi a génmódosítás káros hatását.

A kutatók nagy meglepetésére most kiderült, hogy ez a biokémiai kerülőút az ingergazdag környezetben nevelt nőstény egerek utódaiban is működik egy ideig. A következő generáció tagjai anyjukhoz hasonlóan jobban szerepelnek a memóriateszteken, és idegi fejlődésük is jobb. A megjavult képességek apai ágon nem öröklődtek.

A mentális képességek javulása az utódokban mintegy kéthónapos korukig mutatható ki, a következő generációban viszont már nem jelenik meg. Bár a hatásmechanizmus nem ismert teljesen, az ingergazdag környezet valószínűleg az agyi fejlődést befolyásoló hormonális változásokhoz vezet, ami a magzati keringésen keresztül az anya méhében fejlődő utódokra is hat. Feig szerint kísérleteik eredményei embereken is megismételhetőek lennének, azaz az egyén memóriáját befolyásolhatja anyjának fiatalkori környezete.

Emma Whitelaw emlősök génkifejeződésével foglalkozik az ausztráliai Queensland Orvostudományi Kutatóintézetben. Szerinte, bár az ember és az egér neurobiológiája nem összekeverendő, a felfedezés mégis rendkívül érdekes, hiszen ez is azt sugallja, hogy egy adott tulajdonság a genom szekvenciájának megváltozása nélkül is továbbadódhat az egymást követő generációkban (úgynevezett epigenetikus hatás). A tanulmányt pedig még különlegesebbé teszi, hogy tárgya egy viselkedési jellegzetesség, amiben az agy emlékezőképessége áll főszerepben. A jelenség egyben újabb fontos bizonyíték a fejlődő embriót érő környezeti hatások jelentőségére.

* * *

A szerzett tulajdonságok átörökítését az ún. epigenetikai változások okozzák. Ennek során a DNS-szekvencia nem változik, de az egyes gének kifejeződése és aktivitása módosul. Az epigenetikai változások számos olyan, öröklődőnek tűnő jellegre és betegségre magyarázatot adnak, amelyeknél a mutáció és más, a DNS-szekvenciát közvetlenül módosító esemény kizárható.