Darwin 200 - ünnepi evolúciós dossziénk

2009.02.12. 8:09

2009-ben két kiemelkedő, a mai természettudományt alapvetően meghatározó évfordulót is ünnepel a tudományos világ. 200 éve, 1809. február 12-én született a modern evolúcióelmélet kidolgozója, Charles Robert Darwin, és 150 éve, 1859. november 24-én jelent meg főműve, A fajok eredete, amely alapvetően változtatta meg tudományos világképünket.

Legfrissebb eredmények

Pofon a kreacionistáknak: új faj lehet születőben
Egy amerikai kutatóházaspár évtizedeket szentelt a Galápagos-szigetcsoport egyik szigetén élő pintyfajok tanulmányozásának. Az általuk készített részletes dokumentáció alapján úgy tűnik, hogy szemtanúi voltak egy új pintyfaj létrejöttének, de legalábbis a fajképződési folyamat elkezdődésének.

Egy tudós újrafölfedezése - Gánti Tibor
Még a biológia és a kémia tudománya iránt vonzódó fiatalabb olvasóknak, de talán még az ifjú biológusok nagy része számára is keveset mond a nemrég elhunyt Gánti Tibor neve. Az érdeklődőbbek valószínűleg hallottak a nevéhez fűződő chemotonelméletről, de magát az elképzelést nem nagyon ismerik. Napjainkban úgy tűnik, hogy a tudományos közélet "igazságot szolgáltat", és Gánti elmélete elfoglalja az őt megillető helyet az élet keletkezéséről kidolgozott hipotézisek között.

Az alapok

Sokan csodálkoznak azon, hogy Darwin, aki megfigyelései alapján briliáns logikával kidolgozta az élővilág fejlődésének elméletét, nem jött rá az öröklődés alaptörvényeire, még a Mendeléihez nagyon hasonló kísérletei során sem. Az öröklődés és a változatosság pedig központi szerepet játszott Darwin elméletében, amelyet a természetes kiválasztódás által megvalósuló evolúcióról alkotott.

A következőkben megvizsgálunk néhány lehetséges okot, ami magyarázhatja, miért nem vonta le Darwin a megfigyeléseiből azokat a következtetéseket, amelyeket kortársa, Mendel a saját kísérletei alapján 1866-ban közzétett.

 

Forrás: AFP

A gerinces állatok szeme az egyik legbonyolultabb szerv az állatvilágban. Az evolúcióelmélet támadói, a kreacionisták és az intelligens tervezettség hívei ezért gyakran hivatkoznak rá, mint olyan szervre, amely "nyilvánvalóan nem jöhetett létre a természetes kiválasztódás útján".

Cikkünkben összegezzük a szem evolúciójára vonatkozó mai ismereteinket, és felsorakoztatjuk a látószerv fokozatos kialakulására és tökéletesedésére vonatkozó bizonyítékokat.

 

 

Forrás: AFP

Az evolúcióbiológusok régóta keresik a választ a kérdésre, vajon miként alakultak ki a soksejtű élőlények, és génjeik miként kódolják, hogyan biztosítják a szervezeti összetettséghez szükséges információt.

Néhány évvel ezelőtt még a fehérjét kódoló gének számával jellemezték az egyes élőlénycsoportok fejlettségét, s többek között a leszármazási viszonyok tisztázására is próbálták felhasználni ezt a mutatót. Mára azonban bebizonyosodott, hogy önmagában a fehérjekódoló gének száma nem magyarázhatja egy szervezet összetettségét. Amerikai kutatók újabb eredményei alapján a magyarázat nem génjeik számában, hanem a génszabályozás módjában keresendő.

 

Forrás: sc.edu

150 évvel A fajok eredetének megjelenése után azt gondolhatnánk, hogy olyan alapvető biológia fogalmakról, mint amilyen a faj, "kőbe vésett" definíció létezik. Ez azonban távolról sincs így, tucatnyinál is több különböző fajdefiníció van.

Az iskolában tanított, úgynevezett biológiai fajfogalom (a fajt olyan ténylegesen vagy potenciálisan egymással ivarosan szaporodni képes populációk alkotják, amelyek más hasonló csoportoktól a szaporodás szempontjából elkülönülnek) csak egy a sok közül - bár kétségtelenül az egyik legelterjedtebb -, és ráadásul nem alkalmazható az ivartalanul szaporodó élőlényekre. A fajképződés problémája Darwinnak is fejtörést okozott, és nem tudott rá magyarázatot találni. Látszólag joggal kérdezi tehát a szkeptikus olvasó, hogyan foglalkozhatunk a fajképződéssel, ha vizsgálódásunk tárgyát, magát a fajt sem tudjuk definiálni. Mint cikkünkből kiderül, azért a helyzet nem ennyire reménytelen.

 

Forrás: Getty Images

Amennyiben igaza volt Darwinnak abban, hogy az élőlénycsoportok közös ősöktől származnak - sőt a legújabb elképzelések szerint valamennyi élőlény egy közös őstől ered -, akkor ennek a nyomait molekuláris szinten is meg kell találnunk.

Az élőlények közös származásának egyik legfőbb bizonyítéka, hogy a genetikai kód az egész élővilágban egységes, ami azt jelenti, hogy az élő szervezetekben ugyanaz a bázishármas ugyanazt az aminosavat jelöli. A génszekvenálási módszerek rohamos fejlődésével egyre több élőlény genomszekvenciáját sikerül meghatározni. Ennek alapján kiderült, hogy még a legősibb élőlényekkel, a baktériumokkal is 20-30 százalékban közös a genetikai információhordozó anyagunk.

 

Forrás: [origo]

Darwin A fajok eredete című művének megjelenésekor, 1859-ben még viszonylag kevés olyan kézzelfogható bizonyítékkal rendelkezett, amelyek alátámasztották az élőlények evolúciójáról alkotott elképzeléseit, magával a Föld korával kapcsolatban is még csak nagyvonalú becslések léteztek.

Az azóta eltelt idő alatt azonban az egyre gyarapodó paleontológiai fölfedezések, valamint a genetika és a molekuláris biológia tudományának létrejötte és eredményei mind az evolúcióelmélet alapvető helyességét igazolták. A legizgalmasabbak talán azok a leletek, azok a ritka fosszíliák, amelyek hiányzó láncszemekként összeköttetést teremtenek az ősök és leszármazottaik között egy-egy törzsfejlődési sorozatban.

Az első ilyen hiányzó láncszem az 1861-ben fölfedezett, felső jurából származó (145 millió éves), a hüllők és a madarak közötti átmenetet mutató Archaeopteryx volt - a hüllők és a madarak közti egyik átmenetnek tekintett "ősmadár" egyike lehetett az első röpképes madaraknak. A legutóbbi ilyen értékes lelet pedig a halak és a szárazföldi állatok közötti átmenetet képviselő Tiktaalik roseae, amelynél már megjelentek a szárazföldi állatokra jellemző végtagok, valamint kialakult a fej elfordításához nélkülözhetetlen nyak.

 

Forrás: wikimedia commons

Noha már Darwin előtt is fölvetették néhányan, hogy az élővilág nem változatlan és "készre teremtett", ahogy a Biblia állítja, és a Darwin óta eltelt időben sokat csiszoltak az evolúcióelméleten, Darwin elképzelése az élőlények természetes kiválasztódás általi fejlődéséről kiállta az idő próbáját.

Darwin egy angliai kisvárosban, Shrewsburyben született, orvos apja ötödik gyermekeként és második fiúként. Már gyermekkorában lelkes természetbúvár volt, különösen a bogarak érdekelték, de hosszú sétái alatt jelentős növény- és ásványgyűjteményt is összeállított. Édesapja azt szerette volna, ha folytatja a családi hagyományt, és orvos lesz belőle, ezért 1825-ben elküldte az alig 16 éves fiút Edinburgh-ba orvostant tanulni.

Nem egészen két évig bírta az orvosi szakon, de az - akkoriban még érzéstelenítés nélkül végrehajtott - operációk sokkoló élménye elriasztotta az orvosi pályától. Egy ideig szégyellte bevallani apjának a kudarcát, ezért 1826-ban még visszatért Edinburgh-ba - látszólag orvosi tanulmányait folytatni, de valójában természettörténeti szakra iratkozott be ...

 

Sokarcú evolúció

Forrás: [origo]
Hímnőssé változtattak egy fonálférget

Forrás: Carnegie Museum of Natural History
Fülünkkel éltük túl a dinoszauruszokat

Forrás: AFP
Ausztráliából származnak a sárkányok

Forrás: [origo]
Rögtön két lábon járhattunk, miután lejöttünk a fáról

Forrás: Molnár Orsolya
Afrikából is származhatnak a háziasított kutyák

Forrás: [origo]
Kiderült, hogyan
alakult ki a piranják fogazata

Forrás: [origo]
Forgatható távcsővel
lát az átlátszó
fejű hal

Forrás: [origo]
Hiányzó láncszem: mindenevő dinoszaurusz

Forrás: AFP
Kutyák által terjesztett mutáció festette feketére a farkasokat

Forrás: AFP
200 évvel Darwin után
még mindig rejtély a csoportszelekció

Forrás: [origo]
Evo-devo: a genetika és az evolúciókutatás új részterülete

Forrás: [origo]
Az emberre már nem hat a természetes szelekció

Forrás: Courtesy of Rowan Barrett, UBC
Tüskés pikók - újabb bizonyíték a természetes szelekcióra

Forrás: habitas.org.uk
Súlyos csapás az evolúcióelmélet ellenfeleire

Forrás: [origo]
Tetten ért evolúció: jellegszétválás a Galápagos-szigeteken

Forrás: University of Michigan
48 millió éves magzat: a szárazföldön szültek az ősbálnák

Forrás: AFP
A rózsaszín leguán meglepetés lett volna Darwinnak

Forrás: Penn State/Tracy Langkilde
Evolúció a szemünk előtt: sövényleguánok és tűzhangyák harca

Forrás: MTI/H. Szabó Sándor
Mamutgyártás lépésről lépésre - a jégkori óriás feltámasztásának nehézségei

Forrás: rw.mammoth.psu.edu
Először térképezték fel egy kihalt állat csaknem teljes örökítőanyagát

Forrás: [origo]
Jöjjön már Rudi és a mecseki dínók is: hazai őslények feltámasztása

Forrás: gurrillustration.com
Képregényhős lett Darwinból

Forrás: AFP
Darwin-kiállítás nyílt Londonban

Forrás: [origo]
2008 őslénytani meglepetései

 

KAPCSOLÓDÓ CIKK