Négy tudományterületen is jelentős áttörést hozhat az az angol elnevezésének rövidítése alapján ELI-nek hívott lézeres kutatóközpont, amelynek megépítésére Magyarország is pályázik szegedi helyszínnel - közölte Szabó Gábor akadémikus szerdán a csongrádi megyeszékhelyen.

Az ELI (Extreme Light Infrastructure) egyike az Európai Unió 2015-ig tervezett harmincöt tudományos nagyberuházásának. A fejlesztés teljes költsége mintegy 100 milliárd forint, ennek 60 százalékát fedezi az EU, a fennmaradó részt pedig hazai forrásból biztosítanák.

Az ELI olyan lézeres központ lesz, amelyben a tervek szerint a jelenleg Franciaországban, illetve az USA-ban épülő rendszereknél ezerszer nagyobb teljesítménysűrűség lesz elérhető, vagyis az ELI által egységnyi idő alatt, egységnyi felületre jutatott fényenergia három nagyságrenddel haladja majd meg a most készülő központokét.

A Szabó Gábor által szuperlézernek is hívott berendezéssel olyan, nagyon rövid időtartamú fényimpulzusok állíthatók majd elő, amelyekkel megfigyelhetők lennének a molekulákon belül zajló elemi folyamatok.

Az ELI-t lézeres részecskegyorsításra is lehetne használni. Ezzel a technológiával a jelenlegi módszereknél egységnyi távolságon húszezerszer nagyobb feszültségkülönbséget lehet előállítani. Ennek többek között az orvostudományi alkalmazásokban lesz igen nagy jelentősége, mivel a mainál lényegesen hatékonyabb sugárterápiás módszerek kidolgozására nyílik így lehetőség.

A kutatóközpont azonban az orvostudománynak nemcsak terápiás, hanem diagnosztikai területén is áttörést hozhat. A nagyteljesítményű lézerrel olyan röntgensugárnyalábok állíthatók majd elő, amelyekkel sokkal kontrasztosabb és részletgazdagabb felvételek készíthetők. Ezzel mód nyílhat például a daganatok igen korai stádiumú felismerésére is - fogalmazott az akadémikus.