Tavaly nyáron a lipcsei Max Planck Intézet kutatócsoportjának sikerült elsőként teljes egészében megfejtenie a Neander-völgyi ember mitokondriális DNS-ének bázissorrendjét. Már akkor közölték, hogy ugyanez a csoport dolgozik az örökítőanyag zömét tartalmazó sejtmag DNS-szekvenciájának meghatározásán is. Ez a munka most fejeződött be: a kutatás vezetője, Svante Pääbo egy amerikai konferencián jelenti be az előzetes genomelemzések eredményeit.

A DNS szekvenálását (bázissorrendjének meghatározását) a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói végezték. A munkához használt DNS-t egy horvátországi barlangban talált 38 ezer éves csontdarabból nyerték ki. A csoport már most dolgozik azon, hogy több más Neander-völgyi csontból vonjon ki DNS-t a még pontosabb elemzésekhez. A három éve tartó program eddig 5 millió euróba került.

Svante Pääbo elmondta, hogy a csoport az ő és Richard Green bioinformatikus kollégájának vezetésével szinte éjjel-nappal dolgozik, hogy minél előbb befejezzék a Neander-völgyi és a mai ember 3 milliárd bázispárból álló DNS-ének első, "vázlatos" összehasonlítását.

Az eredmények valószínűleg eldöntik majd azt a vitát is, hogy volt-e kereszteződés a Neander-völgyiek (Homo neanderthalensis) és a modern Homo sapiens között, vagy sem. A két faj genomja több mint 99 százalékos átfedést mutat, és időben is volt lehetőség a kereszteződésre. A H. sapiens mintegy 300 000 éve emelkedett ki új fajként az állatvilágból, az utolsó H. neanderthalensis viszont csupán 30 000 éve halt ki bolygónkról. A két faj fejlődési vonala 660 ezer éve vált el egymástól (plusz-mínusz 140 ezer év eltéréssel). A genomelemzés arra is részletesebb választ adhat, hogy miként alakultak ki a két faj eltérő fizikai sajátosságai, hogyan alkalmazkodtak a környezetükhöz, hogyan küzdötték le a betegségeket.

A korábbi beszámolók alapján a német csoport által vizsgált Neander-völgyi DNS-minták erősen szennyeződhettek a mai emberek DNS-ével, a Neander-völgyiek mitokondriális genomjának vizsgálata azonban lehetővé tette a kutatók számára, hogy jelentős mértékben kiszűrjék ezeket a szennyeződéseket. Ebben bízik Edward Rubin, a kaliforniai US Joint Genome Institute igazgatója is, aki korábban szintén foglalkozott a Neander-völgyiek genomszekvenálásával, és együttműködött a német csoporttal is. Rubin úgy nyilatkozott, hogy nem kételkedik abban, hogy autentikus Neander-völgyi genomszekvenciát tesznek közzé a kutatók.

Két külön faj

A ma élő összes ember ugyanazon fajhoz (Homo sapiens sapiens, modern ember) tartozik. A Neander-völgyi embert (amelyet régebben "ősemberként" vagy "unokatestvéreinkként" említettek) a szakemberek többsége már nem a Homo sapiens egyik kihalt csoportjaként, hanem önálló fajként tekinti (Homo neanderthalensis), jórészt éppen Svante Pääbo kutatásai nyomán. A Neander-völgyiek néhány százezer évvel ezelőtt éltek Európa-szerte és Nyugat-Ázsiában, de mintegy 30 ezer éve kihaltak. Noha az ősmaradványok és a régészeti leletek alapján meglehetősen sokat tudunk a fiziológiájukról és a társadalmi életükről, hirtelen eltűnésük a mai napig rejtély.



Pääbo elmondta, hogy csoportja még ebben az évben közzéteszi a teljes Neander-völgyi genomszekvencia első vázlatos "olvasatát", amely az összes bázispár egyszeri leolvasását jelenti. A már közzétett modern emberi genomok közül többet nyolcszor-tízszer is leolvastak bázispáronként. A csoport azt állítja, hogy a Neander-völgyi genom egyszeri leolvasása is elegendő a publikációhoz, mert a hagyományostól eltérő szekvenálási technikát használtak.