Expedíció a pillangók zöld szigetén

Vágólapra másolva!
Január 12-én különleges küldemény, hat egzotikus lepkebáb érkezett a Magyar Természettudományi Múzeumba. A példányok a február 18-án nyíló, Expedíció a pillangók zöld szigetén - Tajvan című kiállítás "előhírnökei" voltak. A tesztelés célja az volt, hogy kiderüljön, bírják-e a bábok a hosszú utazást, a környezetváltozást, s hogy vajon a múzeumi körülmények alkalmasak-e a kikeléshez. A próba sikeresen zajlott, így a látogatóknak lehetőségük nyílik arra, hogy az ideiglenes lepkeházban pillangók között sétáljanak, és közvetlen közelről figyeljék meg a lepkeszületés csodáját. A lepkék mellett fotókiállítás hozza hozzánk közelebb a sziget természeti értékeit, és a magyar kutatók tajvani expedícióinak eredményeit.
Vágólapra másolva!

Az első pillangó január 14-én kora reggel "látta meg a napvilágot", és hamarosan társai is születtek. Az újonnan kikeltek rovaroknak néhány órára volt szükségük a teljes szárny kibontásához. A Tajvani Állat- és Növénykertből érkező pillangók sikeres kikeléséhez bizonyosan az is hozzájárult, hogy a múzeum munkatársai mindent megtettek a lepkék kényelméért, a lehető legideálisabb feltételek megteremtéséért.

Az elsőnek kikelt pillangók a csíkos danaisz (Danaus genutia) fajhoz tartoztak, de a kiállítás lepkeházában összesen 17 fajjal ismerkedhetnek meg a látogatók, többek között a tajvani szöglenccel (Kallima inachis formosana), a kínai holdaspávaszemmel (Actias sinensis) és a farkasalma-boszinkóval (Pachliopta aristolochiae interpositus). A mintegy kéthetes átalakulási folyamat során a hernyókból először jáde-zöld, aranyszegélyes bábok lesznek, majd feketére színeződnek, és végül az átlátszóvá váló burokból pár perc alatt kikelnek a csodálatos szépségű pillangók. A múzeumba került lepkéken ennek az átváltozási folyamatnak egy részét, a bábtól a pillangóig tartó "fejezetét" lehet figyelemmel kísérni a lepkeházba kihelyezett bábkeltetőben.

A kiállítás a lepkéken kívül a magyar szakemberek tajvani munkáját is bemutatja. A magyar muzeológusok Tajvan-kutatása a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) kelet-ázsiai programjához kapcsolódva, a Himalája-vidék megismerésének részeként indult. Először 1996-ban végeztek a múzeum zoológusai gyűjtőmunkát a Kínától keletre fekvő szigeten, s ez olyan sikeres volt, hogy a fauna felmérése a következő években is folytatódott. Az elmúlt 13 évben összesen 26 expedíciót szerveztek ide, s ezalatt munkájukkal nagy mértékben hozzájárultak Tajvan állat- és növényvilágának megismeréséhez. A tajvani múzeumokkal és egyetemi intézetekkel együttműködésben végzett tanulmányutak során összesen közel két évet töltöttek terepmunkával a kutatók, melynek során többek közt rámutattak a tajvani magashegységek állatvilágának himalájai eredetű jellemzőire. A rendezvényt egy fotókiállítás egészíti ki, amely Tajvan kultúráját és természeti csodáit tárja a látogatók elé.

Forrás: Magyar Természettudományi Múzeum

Frissen kikelt csíkos danaisz

Még több kép a tajvani fajokról galéiránkban!

A sziget már a legelső út tervezésekor is sikerrel kecsegtetett: nagy részét a mai napig erdők borítják, állatvilágát még nem tárták fel részletesen, a fejlett gazdaságnak köszönhetően jelentős támogatás jut a kutatásfejlesztésre és a nemzetközi kapcsolatok építésére, a közbiztonság pedig szinte tökéletesnek mondható.

Pillangókutatás

Forrás: Magyar Természettudományi Múzeum
Forrás: Magyar Természettudományi Múzeum

Tajvan lepkészeti kutatása érdemben csak a 20. század elején kezdődött, főként brit és japán kutatók, valamint néhány további európai rovarász intenzív gyűjtéseit követően. Az 1960-as években sokan éltek Tajvanon a "pillangóüzletből", aminek révén évente mintegy 10 millió nappali lepkét fogtak be. Mára a pillangókra mint megőrzendő értékekre tekintenek, amelyek védelme kiemelten fontos.

A magyar kutatók 113, a tudomány számára korábban ismeretlen gerinctelen állatfajt és 5 denevérfajt írtak le részben a tajvani szakemberekkel közösen. Az új fajok túlnyomó többsége endemikus, azaz jelen tudásunk szerint csak Tajvan szigetén honos. Magyar muzeológus, Rédei Dávid nevéhez fűződik többek között két új rablópoloskafaj leírása: a Bagauda nemzetségbe tartozó faj a hazánkban szobanövényként tartott csüngőágú fikuszon (Ficus benjamina) él, míg a Locoptiris taiwanensis egy apró, 3 milliméteres poloska, amelynek jellegzetessége a szárnyain lévő kerek, fekete folt.

Forrás: Magyar Természettudományi Múzeum/Csorba Gábor

Arielulus torquatus denevér

Még több kép a tajvani fajokról galéiránkban!

A sziget első soklábú (Myriapoda) fajjegyzékét a MTM zoológusa, Korsós Zoltán állította össze és publikálta 2007-ben. Tajvani szakemberekkel együttműködve ő írta le a Hirudicryptus taiwanensis nevű ikerszelvényest, amely az így már 5 fajt magába foglaló Siphonocryptida rendbe tartozik. A csoport különlegessége, hogy fajai egymástól nagyon távol fordulnak elő (Szumátra, Kanári-szigetek, Malájzia, Tajvan, Nepál), s a mai napig nem sikerült olyan elmélettel szolgálni, amely megmagyarázná ezt az elterjedést. A tajvani faj ráadásul úgy tűnik, sokkal jobban hasonlít kanári-szigeteki rokonához, mint a földrajzilag közelebb fekvő délkelet-ázsiai fajokhoz, ami további fejtörést okoz a kutatóknak.

Forrás: Magyar Természettudományi Múzeum

Endemikus (bennszülött) tajvani makákó (Macaca cyclopis)

Még több kép a tajvani fajokról galéiránkban!

A magyar zoológusok a sziget gerinces élővilágának feltérképezésében is sok segítséget nyújtottak a tajvani kollégáiknak, s öt eddig ismeretlen fajjal gyarapították az itt élő denevérek listáját. A fajok mind a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjába tartoznak. Az első, az Arielulus torquatus nevű faj 1996-ban került elő egy tajvani egyetemi gyűjteményből. A második, Murininae alcsaládba tartozó Harpiola isodon nevű denevért már a magyar muzeológusoknak is sikerült befogni expedícióik során. Ez utóbbi közeli rokonságot mutat egy északnyugat-indiai denevérfajjal, amely a tajvani fauna valószínűsíthető himalájai kapcsolatát erősíti. A további három új faj a Murina nemzetségbe tartozik, határozásuknál a küllemi és csonttani vizsgálatokon kívül már molekuláris genetikai módszereket is alkalmaztak.

Forrás: Magyar Természettudományi Múzeum

Tajvani agáma (Japalura swinhonis) - nagyon gyakori mindenütt Tajvan nagy szigetén

Még több kép a tajvani fajokról galéiránkban!

A magyar szakemberek az expedíciókon kívül szakértői segítséget nyújtanak a tajvani múzeumi és intézeti gyűjtemények (elsősorban a Tajvani Erdészeti Kutatóintézetben és a Taichungi Természettudományi Múzeum) felállításában és folyamatos gondozásában. Egyes rovarcsoportok, így a lepkék és a kétszárnyúak (legyek és szúnyogok) esetében magyar kutatók, Ronkay László és Papp László hozták létre az első tajvani nemzeti referenciagyűjteményeket, amelyek a fajok mintapéldányait tartalmazzák, s viszonyítási alapként szolgálnak minden későbbi vizsgálat során. Magyarországra mintegy 200 ezer gerinctelen és 200 gerinces (kétéltűek, hüllők, emlősök) állatpéldány érkezett a gyűjtéseknek köszönhetően, ami a világ egyik legjelentősebb múzeumi anyaga a szigetről.

Forrás: Magyar Természettudományi Múzeum

Kínai muntyákszarvas

Még több kép a tajvani fajokról galéiránkban!

Tajvan

A mintegy 36 000 km2 területű sziget a Csendes-óceán nyugati részén, Kína délkeleti partvonala mentén helyezkedik el. Fővárosa Tajpej, ahol több mint 3 millióan élnek. A vulkanikus eredetű sziget jelentős része hegyvidék, így a népesség a nyugati partvidékre koncentrálódik. Tajvan éghajlata szubtrópusi, ami azt jelenti, hogy a májustól szeptemberig tartó nyár meleg (27-35oC) és párás, gyakori trópusi viharokkal, a decembertől februárig tartó tél pedig enyhe és csapadékos.


Tajvan különleges helyet foglal el Kelet-Ázsia déli részén: ez a nem túl nagy, évmilliókkal ezelőtt vulkánikus aktivitás révén létrejött sziget sokáig az ázsiai földrészhez, Kínához csatlakozott, de délkeleti része a trópusi, fülöp-szigeteki tektonikus lemezzel is összefügg. Hatalmas, 3000 méter fölötti hegyláncokkal tagolt felszíne különleges élővilágot hordoz, amely a japán szigetvilággal, a kontinentális Ázsiával (a Himalájával) és a trópusi-szubtrópusi Délkelet-Ázsiával mutat rokonságot. Emellett régóta tartó elszigeteltsége miatt sok endemikus, bennszülött, csak itt élő növény- és állatfaj is kialakult. Tajvan kiváló példát szolgáltat arra, hogy a különböző geológiai múltú és földrajzi környezetű régiók hogyan hatnak egymásra és miként hoznak létre figyelemre méltóan egyedi, ugyanakkor a Földön zajló evolúciós és élőlényföldrajzi folyamatokról sokat eláruló élővilágot.

Molnár Orsolya

* * *

Forrás: [origo]

Expedíció a pillangók zöld szigetén - Tajvan, 2009. február 18 - április 30.
Magyar Természettudományi Múzeum (VIII., Ludovika tér 2-6.)
Jegyár: felnőtteknek 900 Ft, diákoknak és nyugdíjasoknak 450 Ft, családi jegy 2200 Ft, 6 év alatt és 70 év felett ingyenes
Nyitva minden nap 10-18 óráig, kivéve kedd