A gyógyszergyárakon keresztül éri el a válság a biotechnológiai ipart

2009.02.23. 13:31

Egy-egy új hatóanyag kifejlesztésének korai fázisa rendkívül kockázatos és költséges, s ezt általában külső befektetők pénzéből fedezik. A jelen pénzügyi klíma ehhez a tőkéhez való hozzájutást nehezíti meg a gyógyszergyáraknak bedolgozó biotechnológiai cégek számára.

A kicsiknek nincs kegyelem

Noha az összkép még mindig pozitív a biotechnológia ipar egészét tekintve, ez nem nyújt vigaszt a kisebb cégek számára. A pénzügyi krízis óta világszerte több ilyen vállalat jelentett csődöt, például az Introgen Therapeutics (Houston, Texas), a Chemokine Therapeutics (Vancouver, Kanada), vagy az Orchestra Therapeutics (Carlsbad, Kalifornia). Sokan azonban abban bíznak, hogy e kisebb cégek sorsától és a globális pénzügyi helyzettől függetlenül a befektetők továbbra is előnyben részesítik a nagy cégeket.

"A befektetőknek valahová tenniük kell a pénzüket, s ha összevetik a biotechológiai tőzsdeindexet egyéb indexekkel, egyértelmű képet kapnak - mondta Jens Eckstein, a bostoni székhelyű Venture Capital for Technology and Life Sciences (TVM Capital) szakértője a Massachusettsi Biotechnológiai Tanács által szervezett legutóbbi befektetői fórumon. Hiszen míg a NASDAQ (a technológiai papírokat tömörítő amerikai tőzsdeindex) összesen 41%-ot zuhant a múlt év folyamán, addig a NASDAQ Biotech index (a NASDAQ-ban szereplő biotechnológiai cégek papírjait tömörítő ágazati index) "mindössze" 12%-ot esett (lásd a mellékelt diagrammot).

Forrás: [origo]

A Burrill Biotechnology mutatóiból mindenesetre az is kiderül, hogy a nagyobb biotechnológiai cégek piaci értékük 13%-át veszítették el 2008-ban, a közepes méretűké 31%-kal, míg a kicsiké 43%-kal csökkent.

Forrás: NASDAQ

A válság a kutatókra is hatással lesz. Míg korábban a biotechnológia ipar sok helyen alig tudta fedezni emberi erőforrás igényét, most komoly leépítésekre, és üzleti modelljének megváltoztatására kényszerül. A BIO, egy washingtoni biotechnológiai kereskedelmi szervezet adatai alapján az USA-ban a kisebb, tőzsdén jegyzett biotechnológiai cégek durván egyharmada jelenleg túl kevés tőkével rendelkezik ahhoz, hogy átvészelje a következő hat hónapot.

Mit hoz a jövő?

A kutatók szerint a befektetőket évek óta egyre nehezebb arról meggyőzni, hogy a kutatások hatékonyak, és a velük járó kockázatot érdemes felvállalni. Christoph Westphal, a tavaly júniusban a GlaxoSmithKline által felvásárolt Sirtris nevű biotechnológiai cég szakembere szerint a jövőben a befektetők a komplett cégek helyett inkább az egyéni kutatásokat fogják előnyben részesíteni.

Az elemzők szerint a jövőben felerősödhet a gyógyszer- és biotechnológiai cégek közötti kapcsolat is. A GlaxoSmithKlein mintájára például a svájci érdekeltségű Roche nemrég megvette a Memory Pharmaceuticalst, miután annak részvényei még a piac bedőlése előtt 0,15 dollárra estek. A Bristol-Myers Squibb pedig partnerségre lépett az Exelixis-szel, anyagi támogatást nyújtva annak további kutatásaihoz.

Forrás: AFP

Közvetett hatás, a gyógyszergyárakon keresztül

Duda Ernő, a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnöke az [origo]-nak elmondta: a válság alapvetően közvetett módon érinti a biotechnológiai cégeket. Az elmúlt néhány évben súlyosan megszigorodtak a gyógyszeripart szabályozó rendeletek, ami jelentősen megemelte a gyógyszergyárak költségeit: a kutatás-fejlesztés most tízszer annyiba kerül, mint korábban. A megemelkedett költségek és szigorúbb szabályozás miatt a gyógyszergyárak nem igazán tudnak új termékekkel előállni, így a bevételeik alapvetően nem növekszenek a többletköltségek tükrében. Ezért a gyógyszergyártók egyre inkább a biotechnológiai cégektől vásárolnak fel új hatóanyagokat, sokszor teljesen át is ruházzák a kutatás-fejlesztést az emiatt igen dinamikusan fejlődő iparág képviselőire. "Így mára a piacra kerülő új gyógyszerek többsége már biotechnológiai cégektől származik - mondta Duda Ernő.

A válság mindezek miatt leginkább a gyógyszergyárakon keresztül éri el a biotechnológiát: egy-egy új hatóanyag kifejlesztésének korai fázisa rendkívül kockázatos és költséges, s ezt általában külső befektetők pénzéből fedezik. A jelen pénzügyi klíma ehhez a tőkéhez való hozzájutást nehezíti meg a biotechnológiai cégek számára.

Ugyanakkor bizonyos biotechnológiai cégek akár előnyt is kovácsolhatnak a válság okozta nehézségekből: megjelenhetnek olyan új partnerek, amelyek eddig maguk végezték a kutatás-fejlesztést, most azonban költségkímélés végett kiszervezik azt a biotechnológia ipar számára. Duda Ernő azonban hangsúlyozta, hogy túl korai lenne még pontosan megítélni a válság hatását a biotechnológiában, hiszen a folyamat csak néhány hónapja tart.

Nem lehet tisztán látni

Duda Ernő elmondta: lehetetlen pontosan megbecsülni, mennyi pénz is forog valójában a magyar biotechnológiában. Ennek oka egyrészt az, hogy nálunk kevesen foglalkoznak originális hatóanyag-fejlesztéssel, ugyanakkor rengeteg a kiszolgáló, szolgáltató cég, amelyek különféle technológiákat fejlesztenek a gyógyszeripar számára, vagy bérkutatást végeznek. Így nehéz összemérni a cégek pénzforgalmát, s sokszor már azt a határt is nehéz meghúzni, mikor beszélhetünk egyes cégek esetén valóban biotechnológiai tevékenységről. A másik ok, hogy a kiadások sokszor csak jó pár évvel később térülnek meg egy-egy új hatóanyag, diagnosztikai termék vagy egy új laborberendezés kifejlesztését követően.

Ugyanakkor támpontot adhat, hogy Európában a biotechnológiai cégek átlagosan húsz főt foglalkoztatnak. Fontos kiemelni, hogy átlagos méretről van szó, mert vannak több száz főnek munkát adó óriásvállalatok, de rengeteg a 2-3 fős kis cég is. A magyar átlag Duda Ernő szerint az európainak körülbelül a fele, az amerikai azonban jóval magasabb lehet ezeknél, de mindenképpen kétszámjegyű.

Forrás: AFP

A Richter Gedeon Nyrt. szintén fontosnak tartja a biotechnológia és a gyógyszeripar kapcsolatát. Beke Zsuzsa, a társaság kormányzati kapcsolatok- és PR-vezetője az [origo]-nak elmondta: "A biotechnológia kitörési lehetőséget jelent a gyógyszeripar számára, és ha ezt egy gyógyszergyár nem képes megragadni, lemarad a piaci versenyben."

A Richter 2007-ben döntött úgy, hogy nagyobb hangsúlyt helyez a biotechnológiára. Tavalyelőtt augusztusban a német Helm AG-vel közösen alapítottak vegyesvállalatot, amelyben a magyar cégnek 70 százalékos tulajdonhányada van. A 22,9 millió euró értékű felvásárlás egy a biotechnológia bakteriális ágára specializálódott, rekombináns fehérjéket előállító korszerű üzemet, továbbá kutatás-fejlesztési, laboratóriumi és félüzemi kapacitásokat ölelt fel.

A magyar társaság 2008-ban bejelentette, hogy hazánkban is épít egy biotechnológiai üzemet. A Richter új debreceni gyárát valamivel több mint 15 milliárd forintból hozza létre. A beruházás tavaly indult, s a körülbelül 110 főt foglalkoztató egység a tervek szerint 2012-ben kezdi meg működését. Az első években klinikai vizsgálatokhoz szükséges mintákat fog gyártani, a piacon is megjelenő termékek előállítása várhatóan 2014-ben indul.

KAPCSOLÓDÓ CIKK