Talán a vadászzsákmány, talán egyik ősanyánk után futott egy emberősünk másfél millió évvel ezelőtt az afrikai vízparton, miközben talpa a puha iszapba süllyedt. Az iszap később betemetődött, megkövült, és nemrég újra felszínre került. Az így megőrződött nyomok alapján az emberős lába, teste, mozgása már nagyon hasonló lehetett a mai emberéhez. Ez nem meglepetés: akkoriban már futni kellett.

A nem mindennapi leletnek számító nyomokat korai Homo erectus hagyta egy egykori tó vagy egy folyó partján, a mai Kenya területén. A Homo erectus ("felegyenesedett ember") az az emberi faj, amely az evolúció során megelőzött minket a sorban: a Homo sapiens ebből a fajból fejlődött ki.

Ez már egy hozzánk hasonló ember

Matthew Bennett és kollégái (Bournemouth University) tanulmányát a Science mai száma közli. A lábnyomról készült felvételeken jól láthatók a rövid ujjak és az előrenéző nagyujj, amelyek ránk is jellemzőek. A kutatók szerint ezért ez a jelenleg ismert legősibb olyan emberi lábnyom, amely egy "modern emberi lábtól" ered, olyan lábaktól, amelyeken már hozzánk igen hasonlóan haladt a tulajdonosa. A lábnyom részletes elemzése ezért az ember "felegyenesedéséről", a két lábon járás evolúciójáról is értékes információkat nyújthat.

Forrás: AFP

A lenyomat mérete, formája és mélysége alapján a kutatók becsléseket készítettek a lábnyomot hagyó ember magasságáról, tömegéről és lépéshosszáról, amelyek mind illeszkednek a mai embernél jellemző értékekhez. A nagyujj hossztengelye párhuzamos a többi ujjéval (egy irányban állnak), ellentétben az emberszabású majmok és más korábbi (szintén nyomokból ismert) emberszerű lények szögben álló, fogásra még többé-kevésbé alkalmas nagyujjával.

Forrás: Bournemouth University/Matthew Bennett

Lábnyomok a múltból. Balra egy még korábbi lábnyom (Laetoli, lásd később a cikkben), középen a most ismertetett nyomok (Kenya, Ileret), jobbra pedig egy körülbelül 3000 éves lábnyom (Nagy-Britannia) kontúrtérképei (M. Bennett/Bournemouth Univ.)


Futni kellett

A lábnyomokat korábban előkerült más leletekkel (láb- és medencecsontokkal) együtt vizsgálva a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy mintegy kétmillió éve olyan emberek élhettek Afrikában, amelyek testmérete és testük fő arányai már gyakorlatilag megegyeztek a miénkkel. Ez a test alkalmas volt arra, hogy gazdája nagy távolságokat tegyen meg a táplálékért - ez az erőforrás akkoriban az éghajlati változások miatt szétszórtabban állt rendelkezésre, mint korábban.

A felfedezés így megerősíti például Daniel Lieberman, a Harvard University paleoantropológusának 2004-es elméletét, mely szerint a Homo nemzetség körülbelül kétmillió éve "fejlesztett" ki olyan testet, amellyel nagy távokat lehetett gyorsan megtenni. Mai ismereteink szerint a hajítófegyverek megjelenése csak egymillió évvel később következett, a zsákmányszerzéshez tehát futni kellett, méghozzá olykor nagyon gyorsan - és egy ilyen lábbal már lehetett is.

Forrás: Bournemouth University/Matthew Bennett

Itt szaladt az egyik ősünk, talán egy vadászat alatt, de lehet, hogy egyik ősanyánk után (a fordítottja azért nem valószínű, mert egy másik kutatási eredmény alapján a Homo erectus nők lassú, ringó járással közlekedtek). A lézeres letapogatással készült kép középső sávjának lábnyomai oldalt kinagyítva láthatók (M. Bennett/Bournemouth Univ.)

A lábnyom egy olyan korai Homo erectushoz tartozik, amely Afrikában élt (a kutatók egy része Homo ergaster néven hivatkozik erre a csoportra). A Homo erectus Afrikában alakult ki (egy még korábbi emberi fajból, a Homo habilisből) 1,5-2 millió éve, később szétrajzott az Óvilágban. Maradványai Vértesszőlőstől (Samu) Pekingig kerültek elő, és korábban "előember" néven is hivatkoztak rájuk. A Homo sapiens a kutatók többsége szerint szintén Afrikában fejlődött ki, a helyben maradt Homo erectusokból, egy néhány százezer évvel ezelőtt kezdődött folyamat végén.

Még korábbi lábnyomok

Bár a Homo erectusnak tulajdonítják a "beszéd és a tűz felfedezését", a szellemi képességek területén jobban le voltak maradva őseink. A korai, kifejlett Homo erectusok agya körülbelül 900 cm3-es lehetett, testtömegük 68 kg, testmagasságuk pedig 185 cm, vagyis a mai embernél is magasabbak voltak. A késői, mintegy 500 000 éve élt Homo erectusok agytérfogata már kb. 1100 cm3 volt, a mai emberé 1300-1400 cm3 - írja a Wikipedia.

Tanzániából ismerünk jóval idősebb lábnyomokat is: ezek 3,5 millió évesek, és az 1970-es évek végén fedezte fel őket Mary Leakey Laetolinál. A kutatók nagyobb része a Homo nemzetség közvetlen ősének, az Australopithecus afarensisnek tulajdonítja ezeket, azonban vitatott a nyomokat hagyó emberős lábának anatómiája. E leletek elemzése még ma is zajlik.