Már egy százalék felett kutatás-fejlesztésre

Csekély mértékben, de mégis nőnek idén az innovációra fordítható források Magyarországon, a 2008. évi GDP-arányos 0,97 százalékról, 2009-ben 1,1 százalékra. Igaz, ezzel még mindig a mezőny végén vagyunk, és a forint is romlott.

A kutatás-fejlesztés az egyik lehetséges kiút a gazdasági válságból, ezért a tavalyi 250 milliárd forinttal szemben az idén 280-290 milliárd forint jut innovációra - jelentette ki Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter kedden Gyöngyösön. Ez azt jelenti, hogy a 2008. évi GDP-arányos 0,97 százalékról, 2009-ben 1,1 százalékra nőnek az innovációra fordítható források. Ugyanakkor egyre több jut a közvetlen vállalati fejlesztések támogatására annak érdekében, hogy a cégek ne építsék le innovációs kapacitásukat, és versenyképes termékekkel, szolgáltatásokkal jelenhessenek meg a válság után a piacon - tette hozzá.

A miniszter elmondta, hogy a kutatás-fejlesztésre fordítható összeg a központi költségvetésből, az Innovációs Alapból, a gazdasági, a társadalmi infrastruktúra, illetve a humánerőforrás-fejlesztési operatív programból adódik össze. A források növekedésének köszönhetően pedig elérték, hogy az átlagos támogatási szint egy-egy pályázat esetében immár meghaladja a 600 millió forintot.

A vállalati szektor erősítése érdekében viszont immár önállóan nem részesedhetnek az Innovációs Alapból az egyetemek vagy kutatóintézetek, hanem konzorciumot kell létrehozniuk gazdasági társaságokkal, multinacionális cégek, illetve kis- és középvállalkozások részvételével.

Példaként említette, hogy a Richter Gyógyszergyár a budapesti és a debreceni orvosegyetemekkel, illetve kis- és középvállalkozásokkal összefogva használhatott fel egymilliárd forintot, 300 millió forintos önrész mellett egy nanotechnológián alapuló gyógyszer fejlesztésére.

Konkrét projekteket támogatnak tehát, és ehhez keresik meg a megfelelő kutatási hátteret. Ugyanakkor a gazdaságfejlesztési operatív program a fejlesztések megvalósításához szükséges infrastruktúra kialakítását szolgálja, a társadalmi infrastruktúra-, illetve a humánerőforrás-fejlesztési operatív programok a felsőoktatási intézményekben és kutatóintézetekben folyó innovációs tevékenységet segíti - mondta a miniszter.

A miniszter visszautasította azt a közvélekedést, hogy az innovációs alap legnagyobb része a multinacionális vállalatokat gazdagítja. Közlése szerint tavaly például az alapban található források 57 százalékát a kis- és középvállalkozói szektor használhatta fel, és csupán 6-7 százalék jutott a nagyvállalatoknak konzorciumi együttműködés keretében - mondta Molnár Károly.