A közelmúltban két olyan tanulmány is napvilágot látott neves tudományos szaklapokban, amely összefüggést mutatott ki az agykéreg vastagsága és különböző mentális képességek, illetve azokhoz köthető megbetegedések között. Habár kézenfekvőnek tűnik a feltételezés, hogy a legfontosabb kognitív funkciókért felelős agykéreg vastagsága, valamint az általa végzett funkciók között kapcsolat van, mindezt az utóbbi időkig nem sikerült meggyőzően bizonyítani.

Az egyik cikkben kanadai kutatók arról számolnak be, hogy 6-18 éves egészséges gyerekek agyát vizsgálva kapcsolatot találtak az agykérgük vastagsága és kognitív képességeik között. A legnyilvánvalóbb összefüggést azokat az agyterületeket vizsgálva találták, melyek más agyterületekről származó információkat integrálnak.

A tanulmány az Intelligence című szaklapban jelent meg, és az eddigi legátfogóbb, legnagyobb mintát felölelő, úgynevezett képalkotó eljárással készült vizsgálat a témában. A felhasznált adatbázis több mint ötszáz gyerek és fiatal több éven át gyűjtött, MRI-vel (mágneses magrezonanciás képalkotás) és más képalkotó eljárásokkal készült, valamint intelligencia-, neuropszichológiai- és viselkedéstesztjeinek adatait tartalmazta. Mindezt az információt elemezték a kutatók, és vetették össze, miként befolyásolják a fejlődés során létrejövő anatómiai eltérések az olyan képességeket, mint a mozgáskoordináció, nyelvtanulás, tervezési képesség vagy az intelligencia.

Korábbi tanulmányok már megmutatták, hogy az intelligencia és a tanulási képesség függ bizonyos agyterületek működésétől. A különböző agyterületek agykérgi vastagsága és az intelligencia közti kapcsolatot azonban eddig csak kis számú mintán tudták vizsgálni. Az újabb, MRI-alapú technológiák és az adatfeldolgozás fejlődésével azonban lehetőség nyílt arra, hogy nagyobb mintán végezve a vizsgálatokat megbízhatóbb következtetésre jussanak.
Az agykéreg vastagsága tükrözheti a benne levő idegsejtek közti kapcsolatok komplexitását. Vagyis minél vastagabb egy adott agykérgi terület, feltehetőleg annál több kapcsolattal rendelkezik, a kapcsolatok komplexitása pedig feltehetően befolyásolja a kognitív képességeket. És valóban: sikerült kapcsolatot kimutatni a homlok-, a fali-, a halánték- és a nyakszirti lebeny kérgi vastagsága és kognitív képességek között. A legszembetűnőbb kapcsolat azoknál a "multimodális" funkciót ellátó agyterületeknél jelentkezett, melyek a különböző agyterületekről származó információt integrálják.

A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása ennek ellenére az, hogy az intelligencia, illetve a kognitív képességek nem köthetők kizárólag bizonyos agyterületekhez. Szemben a korábbi tanulmányokkal, melyek csak bizonyos agyterületeket vizsgáltak - és vontak kapcsolatot a kognitív képességekkel - ezúttal egyszerre mutatták be az összes agykérgi terület szerepét.

Az agykéreg felépítésének és működésének megismerése közelebb vihet olyan betegségek megértéséhez is, mint a szklerózis multiplex, a szkizofrénia, a depresszió, vagy az időskori mentális leépülés. A napokban megjelent másik tanulmány az agykéreg vastagsága, valamint a depresszió kialakulásának valószínűsége közti kapcsolatot vizsgálta.